Európában nagyjából 140 terhességből egy esetben jelentkezik epepangás (kolesztázis), általában a második vagy a harmadik trimeszterben. A várandósság során fellépő kórkép oka nem egyértelmű, de valószínűsíthető, hogy kialakulásában hormonváltozások, az anya életkora és a genetikai hajlam is közrejátszik. Akkor jön létre, ha az epekiválasztás folyamata valamilyen okból zavart szenved. Az epe nagyobb részét a máj sejtjei választják ki, míg a fennmaradót az epecsatorna sejtjei termelik. Az emésztőnedv normál esetben az epehólyagból jut a vékonybélbe, azonban, ha a folyamat a máj és a patkóbél között megakad, az epesavak felszaporodnak, pangani kezdenek, és nagy mennyiségben megjelennek a vérben.
Figyelmeztető jelek
Kolesztázis során az emésztőnedv bizonyos alkotórészei a bőrbe jutva ingerlik az idegvégződéseket, amelynek elsődleges tünete a viszketés. Az enyhe vagy akár erőteljes formában megjelenő kellemetlen tünet jellemzően a kézfejen, a tenyéren és az alkaron jelentkezik, de érintett lehet a vádli, a lábfej és talp is, szélsőséges esetben pedig akár az egész test. Súlyos epepangás esetében a bőrviszketés mellett sárgásan elszíneződhet a bőr és szemfehérje is.
Az epepangás kockázatai
Az epepangás miatt jelentkező, alig csillapítható viszketés megnehezítheti a hétköznapi tevékenységet, meggátolhatja a nyugodt alvást, ami hosszú távon pszichésen is megterhelő lehet. A kolesztázis során kisebesedhet és elfertőződhet a bőr, K-vitamin-hiány léphet fel, véralvadási zavarokat és a szülés alatt nagyobb vérveszteséget okozhat. Azonban a kórkép a fejlődő magzatra jóval nagyobb kockázatot jelent. Felerősödhetnek a méhösszehúzódások, a meconikum (az első széklet) átjuthat az anyaméhbe, zavart szenvedhet a magzat oxigénellátottsága, vagy a szívizom működése. Az epepangás ráadásul nagyban megnövelheti a koraszülés, illetve a méhen belüli magzathalálozás kockázatát is.
Felismerése és kezelése
Alattomos betegség, felismerése nem mindig egyszerű. A májenzimek mérése önmagában nem mutatja ki; szükség van hozzá az epesavszint értékeire is, amely szintén vérvételből állapítható meg. Ez azonban jelenleg Magyarországon még nem tartozik a terhesség alatt végzett rutinvizsgálatok közé. Ráadásul előfordulhat az is, hogy sem a tünetek, sem a laboreredmények nem teszik egyértelművé a betegséget, így a hasonló tünetekkel járó kórképek kizárásával születhet csak meg a diagnózis.
Az epepangás kezelése két részből áll: az anyai tünetek mérséklése mellett csökkenteni kell a magzatot veszélyeztető kockázati tényezőket. A felgyülemlett epesav mennyisége, valamint a viszketés, célirányos gyógyszerek és krémek alkalmazásával csökkenthető, a magzat állapotát pedig folyamatos figyelemmel kell kísérni. A szövődmények és kockázatok elkerülése érdekében felmerülhet a programozott szülés lehetősége is, amelyre általában a 37-38. terhességi hét körül kerülhet sor.
A máj védelme
Fontos kihangsúlyozni azonban azt is, hogy bár a máj védelme egész életen át tartó feladat, azonban bizonyos életszakaszokban fokozottan figyelni kell rá. A máj károsodásának megelőzésére, illetve a már kialakult akut és krónikus betegségek kiegészítő kezelésére segítségül hívhatjuk a természet patikáját, azaz a gyógynövényeket is. Az egyik legismertebb májvédő a máriatövis , amely hatékonyan képes hozzájárulni a máj egészségének megőrzéséhez, szövetei és sejtjei regenerációjához, valamint a megfelelő epetermelődéséhez is. Azonban, ha terhesség során szeretné támogatni az emésztőrendszere működését, a megfelelő gyógynövények és étrend-kiegészítők kiválasztásához minden esetben kérje kezelőorvosa segítségét.