„Jó napot kívánok, van nálam egy jó nagy gép, hozhatom?” – kérdezte a futár a telefonban. Nem viccelt: a doboz, amelyet felhozott a harmadikra, tényleg óriási volt. A csomagolás pedig nem mást rejtett, mint a Dyson Purifier Big+Quiet Formaldehyde elnevezésű légtisztítót, amelyet tesztelésre kaptam meg. Egy hetet töltöttünk együtt, és én igyekeztem olyan alaposan felmérni a képességeit, amennyire csak tudtam. Mutatom a tapasztalataimat.
Az ismerkedési fázis
Új „lakótársam” azonnal egy óriási pirosponttal indított, ugyanis a doboz tetejének felnyitása után rögtön egy QR-kód fogadott, amelynek segítségével néhány pillanat múlva már a telefonomon is volt a MyDyson applikáció, bevetésre készen. A masina kicsomagolása és összerakása nem vett igénybe pár percnél többet. Minden nagyon egyértelmű volt, tehát még a képes útmutatók nélkül is nehéz lett volna rosszul összeállítani a légszűrőt, amely a végleges formájában engem leginkább egy mobil parabolaantennára emlékeztetett – persze egy nagyon modern, futurisztikus darabra.
A mobilitása nagyon szimpatikus volt, hiszen a rejtett görgőknek köszönhetően könnyen átmozgattam a csaknem 12 kilogrammos, 83 centiméter magas gépet a lakás egyik pontjából a másikba, viszont nem kellett attól tartanom, hogy véletlenül rátolom a lábamra. Szintén nagyon praktikus volt a készülékhez tartozó távirányító is, amelyet ívesen hajlított formája és mágnesessége miatt egyszerűen a hengeres testű eszköz oldalára rögzíthettem. Volt tehát végre egy olyan távirányító a háztartásunkban, amelyet nem kellett folyamatosan égre-földre keresni – ez kisgyermekes, és alapvetően eléggé szétszórt anyukaként nagyon is sokat számít!
A szerkezet működtetése, vezérlése sem volt bonyolult. Magán a gépen egyetlen gomb található, amellyel be- vagy kikapcsolhatjuk a légtisztítót. Ki- és bekapcsológomb természetesen a távirányítón és az applikációban is van, emellett pedig beállíthatjuk
- a ventillátorok erősségét,
- a levegő kifújásának módját,
- az éjszakai módot, amely csendesebb és fény nélküli működést tesz lehetővé,
- az automata módot, amely a levegőminőség változásához igazítja a készülék teljesítményét,
- valamint az időzítőt, amellyel meghatározhatjuk, hány perc múlva kapcsoljon be vagy ki a készülék.
Elérhetünk továbbá számos információt is a levegő minőségéről, a kiszűrt szennyezőanyagok típusáról és mennyiségéről, a hőmérsékletről, illetve a páratartalomról is – az eszközön és a telefonunkon egyaránt. A levegő keringetésének erőssége egy 1-től 10-ig terjedő skálán állítható, a légáramlás szöge pedig a 0, a 25 és az 50 fokos dőlésszög közül választható ki, illetve van még egy úgynevezett „Szellő üzemmód” is, amely a természetes levegőmozgás érzését imitálja otthonunk falain belül – nekem személy szerint ez volt a kedvencem, a nyári melegben igazi megváltás.
Az információk között megtalálható az is, hogy milyen állapotban vannak a készülék szűrői, az applikáció pedig értesítést küld, ha bármelyik megérett a cserére. Ezt persze az egy hetes tesztelés alatt én nem tapasztaltam meg, ugyanis a HEPA H13 szűrőt – amely a gyártó ígéretei szerint megköti az allergének és a 0,1 mikron méretű részecskék akár 99,95 százalékát – nagyjából 5 évente, az aktívszén-szűrőt pedig – amely kiszűri a levegőből az olyan gázokat, mint a benzol és a nitrogén-dioxid, valamint semlegesíti a szagokat – 2 évente ajánlott cserélni. A gép harmadik szűrőjét, a szelektív katalitikus oxidációs szűrőt viszont nem kell leváltani, hiszen az a légtisztító teljes élettartama alatt megfelelően teszi a dolgát.
Az összecsiszolódási szakasz
Mint minden kapcsolatban, a Mr. Dysonnal való együttélésemnél is fontos szempont volt számomra, hogy vajon betartja-e, amit ígér. Elnevezése szerint Big+Quiet, vagyis nagy és csendes. A méretét tekintve – ahogy már a cikk elején is utaltam rá – már az első pillanatban bizonyított, így az első dolgom az volt, hogy megnézzem, valóban halk-e. Egy zajszintmérő programmal tehát megmértem a hangerejét 1-es, 4-es és 10-es fokozaton, valamint éjszakai módban is. Néhány éve vásároltam egy lakberendezési áruházban egy egyszerű, részecskeszűrővel ellátott légtisztítót, így annak hangosságával hasonlítottam össze a sokkal nagyobb teljesítménnyel rendelkező Dyson-készüléket. Mutatom az eredményeket:
Ezt követően Mr. Dyson tűrőképességét teszteltem. Kíváncsi voltam, mit fog szólni a takarítási, szellőztetési és illatosítási szokásaimhoz – lakva ismerszik meg az ember, ugyebár. A hagyományos, mécseses-illóolajos párologtató és az illatgyertyák illatát például kevésbé éreztem, ha közben működtettem a készüléket, észrevettem viszont, hogy ezek a szokások időszakosan rontják a levegőminőséget – igaz, csupán kis mértékben. Az aromaterápiás diffúzorra már nagyobb kilengést mutatott a grafikon, amely a levegőminőség változását szemléltette, és nagyjából hasonlóan reagált az eszköz arra is, amikor belekezdtem a szokásos hétvégi főző és takarító menetrendembe. A teregetés, a söprés, a porszívózás, az ágyneműáthúzás és a forgalmi csúcsidőben való szellőztetés ugyan nyomot hagyott az otthonom levegőjében, de ezekkel nagyon hamar le is számolt az időnként lelkesen fel-felzúgó légtisztító.
Ami már komolyabban kiakasztotta a mérőt, az a felületek fertőtlenítőkendővel történő áttörlése volt. Az sem tetszett neki, amikor megtaláltam a lányom egyik táskájában egy szendvicset, amely még az egy héttel korábbi osztálykirándulásról maradt meg. Ahogy kibontottam a csomagolást, a pénészspórák rögtön szétröppentek, az éppen a konyhában állomásozó, szorgosan dolgozó készülék pedig azonnal jelezte, hogy ez így nem lesz jó, és gyorsan tisztítani kezdte a levegőt. A legnagyobb légszennyezést azonban egy nikotinmentes folyadékkal töltött elektromos cigaretta (vape) okozta, amelyet egyébként normál körülmények között csak az erkélyen használok, de most kivételesen a nappaliban, csukott ablak és ajtó mellett kezdtem el pöfékelni – kíváncsi voltam ugyanis, hogy Mr. Dyson mikor szól rám, hogy hagyjam abba. Erre nem is kellett nagyon sokáig várni, hiszen 2 perc elteltével gyakorlatilag a legmagasabb szintre szökött a levegő szállópor-tartalma, a légtisztító pedig maximum fokozatra kapcsolt, hogy minél előbb kiszűrje a levegőből a megszaporodott szennyezőanyagokat.
A természetes, nagy tisztaságú illóolajjal illatosított gőzfelmosó viszont szerencsére nem igazán „zavarta” a légtisztítót, én pedig megnyugodtam, hogy legalább ezzel nem szennyezem nagyon a lakás levegőjét.
A könnyes búcsú
Az együtt töltött egy hetünk legnagyobb tanulsága szerintem az, hogy valószínűleg a legtöbben egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy egy egyszerű takarítás is mennyit ronthat a beltéri levegő minőségén. Jóleső volt azonban a tudat, hogy Mr. Dyson folyamatosan bevetésre készen áll, és ha kell, megment attól, hogy sokáig rossz levegőt kelljen szívnom. Nagyon szerettem azt is, hogy az applikációban néhány kattintással „megparancsolhattam” neki, hogy minden nap reggel 8-kor kapcsoljon be, 16 órakor pedig ki. Beállíthattam továbbá hangutasításokat is, amelyeket aztán elég volt bemondanom az okostelefonom intelligens személyi asszisztensének, Sirinek, és Mr. Dyson máris tette a dolgát, például leállt vagy éjszakai üzemmódra váltott.
Összességében tehát ez a találkozás szerelem volt első látásra. Hátrányként csupán azt tudnám említetni, hogy hiányzott, hogy értesítést kapjak a telefonomra, amikor jelentősen leromlott a beltéri levegő minősége. Persze ezekkel a változásokkal a legtöbb esetben tisztában voltam, ugyanis én idéztem elő azokat, de mivel távolról is vezérelhető, valamint az én távollétemben is működtethető a készülék, szerintem hasznos lenne, ha például jelezne, hogy éppen történik valami otthon, amely jelentősen szennyezi a levegőt. Bár a lányom még nem elég idős ahhoz, hogy egyedül hagyjam otthon, a jövőben el tudnék képzelni olyan helyzeteket, amikor jól jönne egy ilyen értesítés, amelynek hatására akár a munkahelyemről vagy a boltból is nagyobb fokozatra tudnám kapcsolni a légtisztítót.
Az egy hét alatt begyűjtött adatok tanúsága szerint otthonom levegőjében a leggyakrabban a formaldehid (HCHO) volt a fő szennyező, de gyakran előfordult az is, hogy az illékony szerves anyagok (VOC) vették át a vezetést. A PM 2,5 és a PM10 mennyisége viszont csak a zárt térben szívott e-cigitől ugrott az első helyre, akkor viszont – mint a fenti videóban is látható – gyakorlatilag elérte a gép által kijelezhető legfelső értéket. A mobilapplikáció grafikonjait böngészve megtudtam továbbá, hogy a nitrogén-dioxid-szint sosem volt magasabb a minimumnál, de összességében a lakás levegőminősége sem volt rosszabb az elfogadhatónál, többségében jó volt az érték.
A Mr. Dysonnal folytatott futó kalandom tehát ezekkel a tapasztalatokkal ért véget – és őszintén mondom, nem vele volt a baj. Hiányozni fog.