Az ekcéma máig az egyik leggyakrabban előforduló krónikus bőrgyulladás , amelynek kiváltó okait olykor csak hosszas vizsgálódással lehet kideríteni. Anyagi lehetőségek vagy megfelelő információk hiányában sokan katasztrofális eredménnyel járó öngyógyítással próbálkoznak. A sok ekcémával kapcsolatos tévhit, házi praktikák okozta állapotromlás vagy félrekezelés elsősorban abból adódik, hogy - mivel az ekcéma nem egyetlen bőrbetegség, hanem számos fajtája van - nem lehet általánosítani, kinél milyen kezelés hoz gyógyulást, átmeneti javulást, tünetmentességet. Minden eset és beteg más, ezért a gyógyulás érdekében érdemes orvossal konzultálni.
1. tévhit: "Az ekcéma fertőző, akár érintkezés útján is el lehet kapni."
Sokan még mindig tartanak az ekcémások közelségétől, nehogy a velük való érintkezéssel ők is "megfertőződjenek". Erről azonban szó sincs. "Az ekcémának alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: a genetikus hajlamon alapuló gyerekkori atópiás dermatitiszt, illetve a felnőttkori kontaktekcémát, amely különböző allergénekre - leggyakrabban vegyi anyagokra - vagy a szervezetben található belső gócra adott bőrreakció. Egyik sem fertőző" - nyomatékosítja dr. Szondy György bőrgyógyász. Mivel a szervezet immunreakciójáról van szó, nem pedig vírusról vagy bakteriális fertőzésről, nem lehet érintkezés útján elkapni. Mint mondja, a tévhit kialakulásában talán az is szerepet játszik, hogy az ekcéma fellángolása látható tüneteket - vörös bőrpírt, hámlást - okoz.
Dr. Tihanyi Lilla bőrgyógyász, venerológus szakorvos a témához kapcsolódva egy aggasztó statisztikára hívja fel a figyelmet. Mint mondja, a genetikai alapú ekcéma előfordulási gyakorisága tíz év alatt jelentősen megugrott. Korábban a gyerekek 15 százaléka volt érintett, ma már 18-19 százalékuk. Mindemellett akadnak, akik azzal sincsenek tisztában, hogy ekcémások. "Ha szóba kerül az allergia, majdnem mindenki egyből az asztmára vagy a szénanáthára gondol, holott az ekcéma is allergia, csak a bőrön jelentkezik. Ezt különösen a férfiak közül élik meg sokan úgy, hogy "csak száraz a bőrük". De azt már nem derítik ki, hogy mi okozza. Kezelés nélkül viszont nem javul az állapotuk" - magyarázza dr. Tihanyi. Ebből közvetve adódik, hogy aki nem érintett, vagy nem tudja magáról, hogy ekcémás, nem feltétlenül van tisztában vele, mivel jár a betegség. És hogy nem ragályos.
2. tévhit: "Az ekcémából kezelés nélkül is teljesen ki lehet gyógyulni, majd elmúlik magától."
Ön mindent bevesz? Új sorozat a HáziPatika.com-on
A neten keringő és egyre szaporodó egészségügyi tévhiteknek se szeri, se száma. De mit higgyünk el, és minek ne dőljünk be, ha nem akarjuk kockáztatni saját és mások egészségét sem? A HáziPatika.com legújabb kezdeményezésének célja, hogy segítsen eligazodni az álhírek, a veszélyes egészségügyi tévhitek világában.
A C-vitamin tényleg gyógyítja a rákot?
Nem veszélyes, ha valaki náthás betegként egy-két hétig nagy dózisú C-vitamint szed, igaz nem használ, de legalább nem is árt, a felesleges mennyiség vizelettel távozik. Daganatos betegeknél viszont végzetes is lehet az a hiedelem, amely szerint az aszkorbinsav gyógyítja a rákot. Őket nem csak a terápiától terelheti el ez a tévhit, hanem akár a kezelést is gyengítheti. Szakértőkkel néztünk körül a C-vitamin felhasználásának útvesztőjében.
Mivel sokféle ekcéma létezik, a szakemberek szerint itt sem érdemes általánosítani. A gyerekkori atópiás dermatitisz például nagy statisztikai eséllyel elmúlik. "A pubertáskor során a hormonok hatására kialakuló faggyútermelés bőrzsírozó hatására gyakorlatilag a betegek 80 százaléka meggyógyul" - magyarázza dr. Szondy György. A felnőttkori ekcémákból is ki lehet gyógyulni, de orvosi segítséggel. "Ha megtaláljuk és megszüntetjük a szervezetben lévő gócot, akkor az arra adott allergiás reakció is megszűnik" - világít rá a legegyszerűbb megoldásra dr. Szondy György. Például egy rossz fog eltávolítása is hozhat gyógyulást, ha az volt az ekcémát kiváltó góc. Ugyanígy a lábszáron jelentkező, kitágult vénák okozta sztázis dermatitisz is gyógyítható a visszér megszüntetésével vagy kompressziós harisnya viselésével. A kémiai elemekre, vegyi anyagokra adott allergiás reakció is orvosolható. "Ha a betegnek egész életében sikerül elkerülnie, hogy érintkezzen az allergénnel, ekcémája soha nem lángol fel újra. A provokáló faktor elkerülése gyógyulást jelent" - teszi hozzá dr. Szondy.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Az viszont sajnos ritka, hogy valaki egész életében el tudja kerülni az ekcémát okozó allergént" - világít rá a gyógyulást akadályozó legfőbb nehézségre dr. Tihanyi Lilla. Amíg a beteg tudatosan odafigyel, tünetmentes lehet. De ha bármikor, akár 10-20 év múlva véletlenül kapcsolatba kerül az allergénnel, újra kiújul a bőrgyulladás. Erre jelenthet megoldást a deszenzibilizálás . "Ma már létezik olyan terápia - sajnos egyelőre csak néhány allergén esetében -, amely során apránként, pici dózisokban hozzá lehet szoktatni a szervezetet egy adott anyaghoz, és így egy idő után már nem jelentkezik olyan erős immunválasz" - mondja dr. Tihanyi, hozzátéve, hogy ezzel minden esetben allergológushoz kell fordulni, az otthoni kísérletezés nem javasolt. Mindkét szakember úgy véli, hogy az ekcémás tünetek megjelenésével ajánlott mielőbb orvoshoz menni, mert kezelés nélkül inkább csak bedurvul a gyulladás.
3. tévhit: "Az ekcémára nincs igazi megoldás, együtt kell élni vele."
Az ekcéma hátterében számos ok állhat. A szakemberek szerint nem érdemes beletörődni abba, hogy nem tudunk változtatni a helyzeten, törekedni kell a kiváltó okok megtalálására. Ez viszont nem mindig egyszerű - nem is olcsó -, ezért is adják fel annyian. "Egyes ekcémafajtáknál, például a gyermekkori atópiás dermatitisznél az egyértelmű tünetek miatt viszonylag könnyű megmondani, mitől alakul ki az allergiás bőrreakció" - vázolja dr. Szondy György. A másik leggyakoribb fajta, a külső vegyi anyagok hatására fellépő érzékenység is jellegzetes klinikai tünetekkel jár, itt viszont már nehezebb dolga lehet az orvosoknak, az allergiavizsgálatoknak ugyanis vannak korlátai. A standard magyar teszt, a 35 panelből álló epikután teszt - amelynek során allergéneket rejtő pöttyöket tapaszolnak a páciens hátára - csak a leggyakrabban előforduló allergéneket tartalmazza, amelyeket a teszt vagy megerősít, vagy kizár. Ha valaki éppen a tesztből kimaradt elemre reagál rosszul, akkor tovább kell vizsgálódni. Dr. Szondy tapasztalatai szerint a betegek 90 százalékánál előbb-utóbb kiderül, milyen anyag váltja ki az ekcémát.
"Fontosak a lelki tényezők is, ezeket sok ember figyelmen kívül hagyja" - mutat rá a betegség egyik lehetséges okára dr. Tihanyi Lilla. Véleménye szerint ha nem sikerül megtalálni az ekcéma szervi okát, a páciensnek érdemes pszichológus vagy pszichiáter segítségével a lelkét is feltérképeznie. Mint mondja, a stressz, a túlterheltség és a kimerültség is provokálja az ekcémát. "A stresszoldásnak itthon még alacsony a kultúrája, de jó lenne, ha a gyerekek már az iskolában megtanulnák, hogyan tudják levezetni - jógával, autogén tréninggel, agykontrollal vagy akár sporttal - a túlzott feszültséget."
4. tévhit: "Helyes étkezéssel elmúlik/ tünetmentessé tehető az ekcéma." "Kerülni kell a cukrot, a glutént tartalmazó gabonákat és a hisztamintartalmú ételeket, és akkor búcsút inthetünk a betegségnek."
A szakemberek szerint az állításokban van igazság, de önmagában a helyes táplálkozástól vagy egyes ételek elhagyásától az ekcémás beteg nem fog meggyógyulni. "A magas hisztamintartalmú ételek - például a paradicsom, a banán, a füstölt húsok, az olajos magvak - minden allergiás reakciót, így az ekcémás tüneteket is ronthatják" - magyarázza dr. Szondy György. Az ekcéma akut szakaszában ezek kerülése minimálisan javíthat a panaszokon, de tényleges gyógyulást nem hoz. Dr. Szondy szerint ugyanez a helyzet a gluténnel és a laktózzal is. Véleménye szerint akinél kiderül, hogy szervezete nem tolerálja ezeket, annak érdemes lemondania róluk. De aki nem allergiás rájuk, nyugodtan fogyassza ezeket akkor is, ha ekcémás.
"Az atópiás dermatitisszel küzdő gyerekek felénél a táplálékallergia is szerepet játszik az ekcéma kialakulásában. Ebben a korban a leggyakoribb allergén a tej, a tojás, a szója és a mogyoró. Szükség esetén vérvétellel vagy az alkaron elvégzett Prick teszttel igyekszünk megtalálni az ételallergént. Amennyiben sikerül szigorú diétával kiiktatni a betegek étrendjéből, és az atópiás dermatitisznek nincs más oka, úgy az érintett gyerekek tünetmentesek lesznek" - világít rá a szerencsés kimenetelű esetekre dr. Tihanyi Lilla. Ilyenkor - például a tej esetében - az 1-2 éves következetes diéta után szervezetük ezeket a tápanyagokat is el fogadja. A diéta mellett fontos a megfelelő helyi kezelés: a folyamatos bőrzsírozás lehetőleg olyan termékekkel, amelyeket atópiás bőrre fejlesztettek ki. Szükség esetén szteroidos krém használata is felmerülhet.
5. tévhit: "A szteroidos krémek károsak, használatukat mindenképpen kerülni kell, főleg gyerekeknél."
Bőrgyógyász szakorvosok szerint a szteroidos készítmények használatát általában nem lehet kihagyni a kezelésből. Viszont egyáltalán nem ördögtől valók, a tünetek megszüntetésére ugyanis egyetlen természetes készítmény sem képes maradéktalanul. Dr. Tihanyi Lilla szerint az ekcémával kapcsolatos egyik legnagyobb tévhit a szteroidos kezelés elleni berzenkedés. "A szteroidos krémek kúraszerű, átmeneti használatával gyorsan helyrejöhet a betegek bőre - természetesen zsírozó testápoló használatával kiegészítve hosszú időre tünetmentessé válhat a páciens" - mondja. A szteroidot nem tartalmazó krémek is hasznosak lehetnek, de nem annyira hatékonyak, inkább a tünetmentes időszak kinyújtásában van szerepük. Véleménye szerint a szteroidellenes vélekedés elsősorban a félelemben gyökerezik a durva mellékhatásoktól.
"Csakugyan léteznek egyéb súlyos betegségek, amikor nagy dózisban, szájon át kapják a szteroidot a páciensek. Ilyen eseteknél valóban érdemes számolni olyan esetleges, komoly mellékhatásokkal, mint a gyomorfekély vagy a magas vérnyomás. De egész más dózisban és módon javasoljuk az ekcémásoknál, sokszor egyéb összetevővel is hígítva, és csak korlátozott ideig " - mondja dr. Tihanyi. Tapasztalatai szerint ilyenkor nem kell komoly mellékhatásoktól vagy bőrtünetektől tartani. A helyi kezelés mellett persze érdemes betartani bizonyos szabályokat: az ekcémás betegek a ruhák mosásánál ne használjanak öblítőszereket, lehetőleg pamut ruhát viseljenek, ne öltözzenek túl melegen - mivel sokszor az izzadtság provokálja vagy rontja a tüneteket -, és ne ázzanak sokáig a fürdővízben.
Ugyanígy vélekedik dr. Szondy György is. Mint mondja, minden gyógyszernek lehet mellékhatása, így a szteroidoknak is. Amit tudomásul kell venni. De véleménye szerint a gyermekkori ekcéma kezeléséhez javasolt szteroidmentes készítmények tartós használata sokkal több bajt okozhat, mint a szteroidoké. "Tönkreteszik a bőr immunreakcióját, és ezzel fertőzések vagy akár bőrrák kialakulására is hajlamosítanak. Tartós használatuk éppen ezért tilos" - figyelmeztet. A szteroidos krémektől a szakemberek szerint terhesség alatt sem kell félni: mértékkel nyugodtan alkalmazhatóak.
6. "Az ekcémára legjobbak a természetes anyagok. Az aloe vera, a körömvirágkrém, a propolisz, a shea vaj." "A kálcium és a magnézium is hatékonyan elmulasztja." "A babatermékek jók az ekcéma kezelésére."
A vélekedés, miszerint ami természetes, az ekcéma ellen is csak jó lehet, téves. "Nem vagyok a természetes terápiák ellensége, de sok gyógynövény , természetes anyag - mint az aloe vera, a kamilla vagy a propolisz - időnként durva allergiás reakciót képes kiváltani, használatuk után sokkal rosszabbá válhat a beteg állapota" - hívja fel a figyelmet a lehetséges veszélyekre dr. Tihanyi Lilla. Az olajokkal - olívaolaj, shea vaj, kókuszolaj - is érdemes vigyázni, mert egyrészt gyorsan alájuk izzad a bőr, másrészt sokszor ezek sem teljesen tiszta készítmények: illatanyagot, színezéket, tartósítószert tartalmazhatnak. A patikában már kaphatóak olyan testápolók, amelyek célzottan a bőrre jellemző baktériumflórát is igyekeznek helyreállítani, nem csak az allergének ellen is védő hidrolipidrétegét pótolják, amely az ekcémás betegeknél vékonyabb, sérülékenyebb.
"Teljesen tiszta, tartósítószermentes terméket nem nagyon lehet kapni, mert enélkül gyorsan megromlanának a készítmények. De ha tudjuk, melyik komponensre allergiás a páciens, másféle tartósítót tartalmazó krémet ajánlunk, amelyet bírni fog a bőre" - magyarázza dr. Tihanyi. Egyúttal azt a tévhitet is igyekszik eloszlatni, hogy a kimondottan kisbabáknak készülő krémek jók az ekcéma kezelésére. Ezek is tartalmaznak ugyanis lanolint, parabént, illatanyagokat. Míg egy felnőtt testápolóban 6-7 erős allergén van, addig egy babatermékben három-négy. Akinek éppen ezeket nem bírja a bőre, rosszul jár: ekcémája nemhogy nem múlik el, hanem még jobban felerősödhet.
Dr. Szondy György sem ajánlja a gyógynövényes készítmények tartós használatát. Igaz ugyan, hogy például az aloe vera és a körömvirág gyulladáscsökkentő hatású, és a belőlük készült krémek rövid ideig használva javítják a tüneteket, rendszeres alkalmazásuk viszont biztos, hogy allergiát okoz. Véleménye szerint a természetes anyagok biztonságos hatásában nem kell fenntartások nélkül hinni. Mint mondja, a kalcium és a magnézium is hatékony lehet az ekcéma kezelésében, de nem önmagukban, hanem ha kimondottan az ekcémás betegek számára ajánlott gyógy(fürdő)vízben vannak.
