Mutatjuk az alkohollal kapcsolatos legnagyobb tévhiteket és féligazságokat.
Féligazság: minél öregebb egy bor, annál jobb
Minden üvegnek megvan a maga lejárati ideje, úgyhogy ne őrizgessük őket évekig. Emellett minden borfajtának van egy ideális életkora, például egyes asztali borokat a készítésük utáni első évben el kell fogyasztani, tovább nem lehet tárolni őket. Ugyanakkor olyan borok is léteznek, amelyeket 10-20 éves koruk előtt nem érdemes meginni, mert addig nem jó az ízük.
Tévhit: az alkohol felmelegít
Az úgynevezett "folyékony kabát" valójában nem létezik. Ha alkoholt iszunk, utána valóban úgy érezzük, hogy melegünk lett, mivel ilyenkor a vér a bőrünkbe áramlik. Ezzel egy időben viszont a test más részein - például a belső szervekben - csökken a vér mennyisége. Ezért a testünk kevésbé áll ellen a hidegnek - bár ennek látható jelei nincsenek.
Tévhit: akkor leszünk rosszul, ha többfélét iszunk
A másnaposságunk mértéke sokkal inkább függ az elfogyasztott alkohol mennyiségétől, mint attól, hogy hányfélét ittunk. Ha az egyféle alkoholtól kevésbé leszünk másnaposak, annak inkább csak annyi az alapja, hogy ilyenkor könnyebb tartani a mértéket, illetve jobban tudjuk követni, hogy pontosan mennyit is ittunk.
Tévhit: az alkohol megvéd a sugárzástól
Ennek az igencsak fura tévhitnek nem ismert az eredete, de az alkohol sugárvédő hatásáról szóló szóbeszédnek semmiféle tudományos alapja nincsen.
Féligazság: antibiotikummal veszélyes lehet
Valójában csak néhány antibiotikum inkompatibilis az alkohollal. Ha ezeket itallal együtt fogyasztjuk, hányingerünk lehet, émelyeghetünk és mellkasi fájdalmat is tapasztalhatunk - erre az orvosunknak is fel kell hívnia a figyelmünket. Ugyanakkor a legtöbb antibiotikum szedésekor nyugodtan megihatunk egy pohár bort - de nagyobb mennyiséget semmiképpen se fogyasszunk.
Tévhit: ha sokat eszünk, nem fogunk berúgni
Ez egy igen népszerű tévhit, ám nincsen valóságalapja. Hibába esszük tele magunkat, attól még nem maradunk tovább józanok. Csupán arról van szó, hogy az elfogyasztott alkohol lassabban szívódik fel a szervezetünkben - de mindenképpen fel fog. Ez pedig akár még káros is lehet, mivel ilyenkor sokkal később jelentkeznek az ittasság első tünetei, és így könnyebb túlzásba vinni az alkoholfogyasztást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tévhit: visszafordíthatatlan károkat okoz az agyban
Kutatások szerint neuronsűrűség tekintetében nincs különbség a sok, illetve kevés alkoholt fogyasztó emberek agya között. Az viszont tény, hogy az alkohol károsítja az idegpályákat, ami hatással lehet az új agysejtek növekedésére. Szerencsére a folyamat visszafordítható, és az idegpályák regenerálódnak, ha abbahagyjuk az alkoholfogyasztást.
Forrás: brightside.me
