A hiperpigmentáció megjelenésének hátterében a szervezetünk túlzott melanintermelése áll. A melanin a bőr festékanyaga, amelyet az úgynevezett melanocita sejtek termelnek – ennek az anyagnak a hatására alakul ki nem csak a bőrünk, de a hajunk és a szemünk színe is. A melanociták a bőr legfelső rétegében, a felhámban, vagy más néven epidermiszben találhatók. Egyetlen melanocita nagyjából 40 hámsejtet lát el melaninnal – a pigmentek egy része egyébként nem csak a bőrszínért, hanem a bőr természetes UV-védelméért is felelős. Ezért is van az, hogy a sötétebb bőrűek kevésbé hajlamosak a leégésre, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy nekik nincs szükségük fényvédelemre.
Többféle ok állhat a fokozott pigmenttermelés hátterében
A pigmenteknek két fajtája van, az eumelanin és a feomelanin. Az eumelanin fekete vagy barna, a napfény elleni természetes védelmet is ez nyújtja – minél kevesebb van belőle, annál világosabb a bőr. A feomelanin pedig pirosasra, vörösesre színei a bőrt, és – a vérrel való telítettséggel együtt – a szánk színének kialakulásához is hozzájárul, mivel az ajkak bőrében nagyobb mennyiségben van jelen.
Azt, hogy egy melanocita sejt mennyi festékanyagot termel, az úgynevezett Tyrosinase enzim szabályozza. A folyamatot számos tényező zavarhatja meg, ilyenek például a szoláriumozás , a túlzásba vitt, illetve fényvédelem nélküli napozás, a hormoningadozás, esetleg a bőr gyulladása vagy irritációja. Ha ezek hatására extra melanin termelődik, és feljut a bőrfelszínre, akkor alakulnak ki a különféle pigmentfoltok.
A hormonális eredetű foltok inkább a nőket érintik
A foltok a kialakulásuk okai szerint több csoportra oszthatók. A melasma, vagy más néven májfolt kialakulásának hátterében például nagyon gyakran hormonális okok állnak – terhességi maszknak is szokták nevezni, mivel kismamáknál sokszor előfordul. Ugyanakkor van, akinél például hormonális fogamzásgátló szedésekor jelentkezik, illetve vannak, akiknek az arcán valamilyen erőteljesebb hőhatás, vagy irritáció hatására alakul ki, vagy olyankor, ha fényérzékenyítő hatású gyógyszert szednek, vagy ilyen hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumot használnak. Genetikai hajlamunk is lehet a melasmára, nőknél gyakoribb, mint férfiaknál, és a sötétebb bőrűeknél általában gyakrabban jelenik meg. Szürkés-barnás foltok formájában jelentkezik az arc bőrén, legyakrabban az orcák, a felső ajak, az áll és a homlok területén, és gyakran a hormonális egyensúly visszaálltával maguktól is eltűnik, illetve elhalványodik.
A túlzásba vitt napozás és a gyulladások is nyomot hagynak a bőrön
A napfoltok, vagy öregségi foltok 40-50 éves kor fölött már szinte mindenkit érintenek – hogy milyen mértékben, az az egyéni hajlam mellett nagyban függ attól is, hogy mennyi, illetve milyen erős napfénynek voltak kitéve, és hogy mennyire vették komolyan a fényvédelmet. Ez a fajta hiperpigmentáció ugyanis főleg az UV-sugarak hatására alakul ki, és nem csak az arcon jelenik meg, hanem a vállon, mellkason, alkaron, lábszáron, kézfejeken is. UV-kamerával azok az öregségi foltok is megnézhetők, amelyek még nem jelentek meg szemmel láthatóan a bőrön, de a felszín alatt már formálódnak a festékanyag-többletnek köszönhetően.
A különféle, bőrt érintő gyulladások után is alakulhatnak ki pigmentfoltok. A PIH, vagyis Post Inflammatory Hyperpigmentation gyakoribb a sötétebb bőrökön, általában pattanások után jelenik meg, és barnás árnyalatú. Szintén pattanások után alakulhat ki a PIE, vagyis a Post Inflammatory Erythrema, amely inkább a világosabb bőrűekre jellemző, és pirosas színű – felismerhető arról, hogy a bőrt benyomva elhalványul. Az egyik fontos ok, amiért nem szabad nyomkodni a pattanásokat, éppen az, hogy elkerüljük a foltosodva gyógyulást, és szintén kerülendő a pattanások, aknés bőr fényvédelem nélküli napoztatása is. Tévhit, hogy a napfény “leszárítja” a pattanásokat, ellenben nagy mértékben megnöveli annak az esélyét, hogy a helyükön hiperpigmentáció alakuljon ki.
Fényvédelem minden lehetséges módon
Hogy mit tehetünk a pigmentfoltok ellen? A legjobb módszer a megelőzés, amelyre a fényvédő használatánál nincsen hatékonyabb eszköz. Egész évben érdemes gondoskodni azoknak a bőrterületeknek a fényvédelméről, amelyeket ér a nap, őszi és téli időszakban 15-30, tavaszi és nyári időszakban pedig 30-50 faktoros fényvédővel. Emellett nyáron fontos kerülni a napsugarakat, különösen 11 és 15 óra között, amikor a legerősebb az UV-sugárzás. Emellett nem csak fényvédő krémekkel, hanem lenge, könnyű, minél nagyobb testfelületet takaró ruházattal, kalappal, baseball sapkával illetve UV-szűrős napszemüveggel is érdemes védekezni a káros sugarak ellen. Ez sokat segít abban, hogy a meglévő pigmentfoltjaink ne váljanak sötétebbé, illetve az újabbak megjelenését is gátolja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Halványítani lehet, teljesen eltüntetni szinte biztosan nem
A hiperpigmentáció otthoni kezelésére többféle hatóanyaggal is próbálkozhatunk. Segíthetnek az AHA-savak, mint a mandulasav, tejsav és glikolsav, illetve a retinol és számazékai, melyek elősegítik a bőr felső rétegének megújulását. A Tyrosinase enzim működését gátló összetevőket is bevethetünk, ilyenek például a C-vitamin , az azelainsav, az arbutin, az édesgyökér kivonata, a tranexámsav, a kojisav, illetve egyes speciális peptidek, mint a Tetrapeptide-30 vagy az Oligopeptide-68. A C-vitamint, illetve egyéb antioxidánsokat tartalmazó termékeket egyébként is jó ötlet fényvédővel kombinálni, mivel hozzájárulnak ahhoz, hogy a fényvédőnk még hatékonyabb legyen. Szintén hasznos hatóanyag még a pigmentfoltok ellen a niacinamid, vagy más néven B3-vitamin, amely segít gátolni a melanin bőrfelszínre jutását.
Emellett léteznek még különféle, csak orvos által végezhető lézeres, illetve hámlasztó kezelések, amelyek hozzájárulhatnak a foltok halványításához, illetve orvos írhat fel hydroquinone-t illetve tretinoint tartalmazó krémeket a kezelésükre. Fontos azonban tudni, hogy az esetek döntő többségében a pigmentfoltokat ezekkel is inkább csak halványítani lehet, teljesen eltüntetni nem, így a lehető legjobb módszer a foltok ellen a megelőzés, vagyis az alapos és rendszeres fényvédelem.
Ez is érdekelhet
A cikk szakmai lektorálását Dr. Vass Ilona bőrgyógyász-kozmetológus végezte.
