"A Nap a látható fényen túl ibolyántúli, vagyis ultraviola sugarakat is kibocsát, melyeknek három típusa közül kettő éri el a földfelszínt, egyre nagyobb mennyiségben. A leégésért az UVB-sugárzás felelős, a hosszú távú következményekért pedig a hasonlóan ártalmas UVA-sugárzás. A napozás azért eredményezhet barnulást, mert a bőr legfelső rétegében lévő pigmentsejtek a sugarak elleni védekezésül fokozzák a melanin termelését. A magasabb energiájú UVB-sugarak a bőr felhámsejtjeit károsítják, ami rövid távon napégést okoz. A sejtsérülések során szabadgyökök képződnek, melyek DNS-károsodást indíthatnak el, aminek későbbi következménye lehet a bőrrák. Az UVA-sugarak a bőr mélyebb rétegeiben fejtik ki roncsoló hatásukat, és évekkel később pigmentfoltokhoz, idő előtti bőröregedéshez, valamint szintén bőrrákhoz vezethetnek. A következmények jelezhetik, milyen típusú sugárzás érte a bőrt: az UVA okozta gyors barnulás hamar megkopik, míg az UVB barnító hatása tartósabb" - foglalta össze dr. Ozsváth Lilla, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa.
"Ha túl sok UV-sugárzás érte a bőrünket, 4-6 órán belül jelentkeznek a napégés jellegzetes tünetei: a bőr kivörösödik, ég, viszket, érintésre rendkívül érzékeny, súlyosabb esetekben pedig fájdalmas hólyagok is kialakulnak, hasonlóan a forrázás és a forró tárgyak okozta égési sebekhez. Ha nagy felületet érint a napégés, akkor egyéb panaszok - hőemelkedés, láz, általános rosszullét, fejfájás, hányinger, hányás, kiszáradásos tünetek, szemkárosodás esetén pedig kötőhártya-gyulladás - is jelentkezhetnek" - hívta fel a figyelmet a szakember.
Mit tehetünk a napégés megelőzéséért?
A napsugárzás okozta veszélyek elkerülése érdekében az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni napfürdőzés során.
- Kerüljük a legveszélyesebb napszakot: 10 és 16 óra között húzódjunk árnyékba, mert az UVB-sugárzás ilyenkor a legerősebb. A nyári hónapokban ez a korlátozás akkor is ajánlott, ha vékony felhő takarja a napot, hiszen az sem állja útját az UV-sugaraknak.
- Használjunk megfelelő fényvédő készítményeket: ha egyszerűen csak kilépünk az utcára, akkor is használjunk magas faktorszámú - legalább 30 faktoros -, hipoallergén fényvédőkrémet, amit megfelelő vastagságban oszlassunk el a bőrön. Lehetőség szerint 20-30 perccel korábban kenjük be magunkat, mint ahogy napra mennénk, és ezt naponta többször ismételjük meg, hiszen a strandolás, úszás, verejtékezés lemossa a bőrről a védőréteget. A naptej mellett érdemes fényvédő ajakápolót is használni.
- Viseljünk kalapot és napszemüveget: óvjuk fejünket és nyakunkat is a nap sugaraitól! Egy szélesebb karimájú vászon- vagy szalmakalap az arc, a fülek és a nyak érzékeny bőrét is védi. Az erős napsugárzás a szemünket, hosszabb távon a látásunkat is károsíthatja, például elősegítheti a szürke hályog és a makuladegeneráció kialakulását. CE jelzéssel ellátott, UV 400 feliratú lencséjű napszemüveget válasszunk, amely 100 százalékos védelmet nyújt az UV-sugárzás ellen.
- Veszélyeztetetten kerüljük a napot: betegen semmiképpen se menjünk napra, mivel ilyenkor legyengült immunrendszerünk még kevésbé képes védekezni az ionizáló sugárzás által okozott negatív hatásokkal szemben. Ugyanígy kockázatot jelenthet bizonyos gyógyszerek szedése, kozmetikumok használata, melyek fényérzékenyítő mellékhatással bírnak. Fokozottan figyelniük kell az időseknek, a sok anyajeggyel rendelkezőknek és a kismamáknak, akik megváltozott hormonháztartásuk miatt szintén könnyebben éghetnek le, továbbá azoknak, akiknek a családjában már előfordult bőrrák. Különösen fontos, hogy vigyázzunk a gyerekekre, hiszen a napsugárzás okozta ártalmak már kora gyermekkortól kezdve összeadódnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mi a teendő leégés esetén?
A leégés tulajdonképpen égési sérülés. Első, sőt, súlyosabb esetekben másodfokúnak számít, az elsősegély nyújtására pedig ugyanazok az alapelvek vonatkoznak, mint a hőhatás okozta sérülésekre. Nem érdemes házi praktikákkal kísérletezni, hiszen például a tejföllel, olajjal, mézzel vagy reszelt krumplival való kenegetés káros is lehet, mi több, súlyos, hólyagos égés esetén fertőzést is okozhat. Ehelyett inkább az alábbiakkal próbálkozzunk.
- Legelőször is mielőbb húzódjunk árnyékba, a leégett bőrfelületet pedig folyó, hideg vízzel hűtsük le. Enyhébb napégéskor a hosszasan, legalább 8-10 percen keresztül alkalmazott hideg vizes hűtés vagy hideg borogatás csillapítja a fájdalmat és megakadályozza a mélyebben fekvő szövetek további károsodását.
- A vény nélkül kapható, enyhébb égés otthoni kezelésére, illetve az allergiás bőrtünetekre vagy rovarcsípésre használt hűsítő készítmények jó szolgálatot tehetnek. Agyógynövényekközül a kamilla, az aloe vera vagy a körömvirág is segíthet, mert gyulladáscsökkentő összetevőikkel csillapíthatják a napégés okozta tüneteket, valamint hámosító, bőrregeneráló hatásúak. Ha nincs hólyagosodás, a hűsítő, napozás utáni balzsamok is segíthetnek.
- Súlyosabb napégés esetén fájdalomcsillapítóra is szükség lehet - bevethetjük például a vény nélkül is kapható ibuprofén-, naproxen-nátrium- vagy paracetamoltartalmú készítményeket.
- Ha a napégés hólyagképződéssel, erősebb fájdalommal jár, vagy ha kisgyermek szenvedte el, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz. Ugyanígy akkor is, ha szövődményeket tapasztalunk, mint például szélsőséges fájdalom, láz, fejfájás, zavartság, hányinger vagy hidegrázás, nyakmerevség, hiszen ilyenkor már a súlyos napszúrás gyanúja is felmerül.
Ön- és szűrővizsgálattal az egészséges bőrért
Fontos, hogy időnként átvizsgáljuk a bőrünket, hiszen ilyenkor észrevehetjük, ha új anyajegy, festékfolt, esetleg gyulladás jelenik meg, vagy ha egy régóta meglévő anyajegy alakja, színe, formája, kiterjedtsége megváltozik. Az ilyen változás ugyanis egy rosszindulatú elváltozás első, korai jele is lehet, amivel tanácsos azonnal szakemberhez fordulni, hiszen minél korábbi stádiumban fedezünk fel egy rosszindulatú bőrdaganatot, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra, elhanyagolva azonban akár halálhoz is vezethet.
Ez is érdekelhet
Az önvizsgálat mellett javasolt évente egyszer anyajegyszűrésen is részt venni, aminek során az orvos kézi bőrmikroszkópos (dermatoszkópos) vagy számítógépes anyajegyvizsgálatot végez. A digitális anyajegyvizsgálat segítségével feltérképezi a bőr állapotát, rögzíti a rajta lévő anyajegyek képét, amelyek nagy felbontású felvételeken vizsgálhatók, elemezhetők, és alkalmasak az összevetésre egy későbbi állapottal. Ezeknek a módszereknek a segítségével a szakemberek a legkisebb változásra is fel tudnak figyelni, így szükség esetén időben elkezdhető a kezelés.
