Hogyan védekezik a bőrünk?
A bőrünk saját mechanizmusai révén maga is védekezik az UV-sugárzás káros hatásai ellen. E védekező technika részeként a bőr festékanyagot, pigmentet termel. A sejtregenerációt lassítja, emiatt a szaruréteg megvastagszik, ezzel óvja a mélyebb rétegeket a sugárzás ártalmaitól.
A már károsodott sejtek DNS-einek helyreállítására is kísérletet tesz a bőr azzal, hogy a termelődő melanin körülveszi a sejt magját. Az ártalmak kivédésére a szervezet immunrendszere is aktivizálódik. A védekező mechanizmus része az izzadtság is, hiszen az abban lévő anyagok, például az urokánsav az UVB-sugarak szűrésére alkalmas filmréteget hoz létre a bőrön.
A fényérzékenység a pigmentáltságtól függ
A bőr barnulását a melanin pigmenttermelő sejtek (melanociták) okozzák az epidermisben, a bőr legfelső, felhám rétegében, működésüket az UV-sugárzás váltja ki. Az UV-sugárzásra való egyéni érzékenységet és a leégésre való hajlamot az határozza meg, milyen vastag a szaruréteg és milyen a pigmenttartalma. A felhámban lévő melanin, illetve a pigmentsejtek elnyelik a bejutó sugarak egy részét, szűrik és szórással is csökkentik, így védekeznek annak ártó hatásai ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ennek során még több melanin keletkezik - ez a közvetett pigmentáció. A bőr azonnali barnulása a közvetlen vagy azonnali pigmentáció, amelyet elsősorban az UVA- sugárzás vált ki. A pigmentsejtek később a bőr felszínére vándorolnak az epidermális sejtekkel együtt.
A túlzott napozás, az UV-sugarak ártalmai hosszabb távon mindenkinél jelentkeznek, de a közvetlen hatás az egyéni érzékenységtől, elsősorban a pigmentáltság fokától függ. Az azonnali bőrreakciók sokfélék lehetnek, van, akinél a szórt fény, a félárnyék is napégést okoz, heveny bőrpír, hólyagzódás, szeplősödés jelentkezik, más hosszú ideig tartózkodhat a napon következmények nélkül.
Bőrtípusok
Az UV-sugárzás, a napozás hatásai a bőr pigmentáltság szerinti típusától függenek. A barna és a vörös festéksejtek, pigmentek aránya genetikai örökség.
A legveszélyeztetettebbek a nagyon fehér bőrűek, vagyis azok, akiknek a legkevesebb pigment van a bőrükben. A pigmentáltság foka a hajszínnel is összefügg: ők világosszőke vagy vörös hajúak. A bőr fényérzékenysége szerint az I. típusba tartozók gyakorlatilag egyáltalán nem tudnak lebarnulni a napon, nem is szabadna kísérletezniük vele, mert ha tíz percnél hosszabb ideig tűző napon tartózkodnak, azonnal heves napégést szenvednek el, bőrük kipirosodik, sőt, rövid idő alatt hólyagosra ég. Akik szeplősödésre hajlamosak, azoknak jó tudni, hogy a szeplők a fényvédelem nélküli UV-sugárzástól szintén nagyon megszaporodhatnak.
A II. típusba azok tartoznak, akiknek a bőre szintén világos, napfény hatására kicsit kipirosodik, de azért enyhén le tud barnulni. Ők többnyire sötétszőke hajúak. Nekik a szakemberek azt ajánlják, hogy fényvédelem nélkül legfeljebb húsz percet tartózkodjanak a tűző nyári napon.
A III. bőrtípusúak többnyire barna hajúk. A bőrük nem annyira érzékeny, mértéktartó, okos napozással le tud barnulni, de fényvédelemre, óvatosságra nekik is szükségük van. Maximum harminc percnyi napozást ajánlanak az ebbe a típusba tartozóknak, ennél hosszabb idő után a tűző napon náluk is jelentkeznek a szokásos bőrreakciók.
A sötétbarna, fekete hajjal, sötét szemszínnel, kreolos árnyalatú bőrrel rendelkezők engedhetik meg maguknak a leghosszabb napozást, mivel a IV. típusba tartozó bőrük ritkán ég le, jól barnul. Nekik akár negyven perc a tűző napon sem okoz leégést.
Az V. típusba tartoznak a bronzbarna vagy sötétebb bőrszínűek, egészen sötét hajúak. Gyorsan barnulnak, nem égnek le, így hosszabb ideig jól tűri bőrük az intenzív napsugárzást.
Veszély-jelek
Vannak olyanok, akiknek nem az alapvető bőrtípusuk, hanem egyéb okok miatt indokolt a fokozott óvatosság. Így például okosan teszik, ha kerülik a tűző napon tartózkodást azok, akiknek a bőrén feltűnően sok festékes anyajegy található. Az esetleges veszélyeztetettség, öröklött hajlam miatt figyelembe kell venni azt is, ha a családban már előfordult bőrrák.
A vörös hajúak, a különösen fehér bőrűek, vagy azok, akiknek túlságosan érzékeny, száraz a bőrük, szintén fokozott óvatosságot igényelnek. Érzékenyebb bőrük, és az immunrendszerük sérülékenyebb volta miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a napozás idején a gyerekekre, a kismamákra, az idült betegségben szenvedőkre, például a cukorbetegekre.
Fényvédelem betegségek esetén
Az erős UV-sugárzás nemcsak leégést, bőrirritációt okoz, hanem a fennálló bőrbetegségek közül is többet súlyosbíthat. Így mindazoknak, akiknek valamilyen bőrbetegsége van, fokozott óvatosságra, fényvédelemre van szükségük. Magas faktorszámú fényvédő készítményeket ajánlatos alkalmazniuk, válasszanak olyan termékeket, amelyek nem szívódnak fel a bőrbe, és nem okoznak allergiát. A bőrbetegségek közül például a lupus, a herpes, a psoriasis, a rosacea, az albinizmus, a pigmenthiány fennállása esetén ajánlatos a kezelőorvossal konzultálni arról, szabad-e, és hogyan napfény hatásának kitenni a beteg bőrfelületet.
Jó tudni azt is, hogy bizonyos gyógyszerek szedése is kiválthat fényérzékenységet. Ilyenek lehetnek például az antibiotikumok, az antidepresszánsok, a diabétesz elleni gyógyszerek, az antihisztaminok, a vérnyomáscsökkentők, a fogamzásgátlók, a daganatellenes gyógyszerek, a vízhajtók, a nem szteroid reuma ellenes gyógyszerek és a pszichoterápiás gyógyszerek is. Az egyéni érzékenység sokféle lehet, de a veszélyt jó ismerni, és az esetleges jelekre (bőrirritáció, kipirosodott, viszkető bőr stb.) mindenképpen fel kell figyelni.
Legjobban: