A testünkben található barna zsírszövet a sárgával szemben - ami a felesleges kalóriákat is raktározza - energiát éget, biztosítva szervezetünk megfelelő hőtermelését akár napi több száz kalóriát felhasználva. Noha az újszülöttekben és az állatokban kimutatható barna zsírszövetet évtizedek óta tanulmányozták a kutatók, csak 2009-ben jelentették ki, hogy felnőttek testében is megtalálható: leginkább a nyak, a vállak, a karok és a lapocka környékén.
A szakemberek azóta keresik a módját, hogy az egyes elhízással küzdő emberek kezeléséhez miként használhatnák fel a barna zsírszövet áldásos hatásait. Annak ellenére, hogy úgy tűnik, nem minden ember szervezetében van barna zsírszövet, és egyelőre nem bizonyított, hogy akinek van, egészségesebb-e, mint akinek nincs.
Egy, a Nature Medicine című folyóiratban megjelent új tanulmányhoz több mint 52 ezer olyan ember vizsgálati eredményeit vetették össze, akik kimutatható mennyiségű barna zsírszövettel bírnak. Ahogy arról a részleteket ismertetve a medicalxpress.com beszámolt , ők kevésbé voltak hajlamosak számos gyakori és krónikus betegségre. Például csak 4,6 százalékuk küzdött 2-es típusú cukorbetegséggel, míg akiknél nem volt kimutatható a barna zsírszövet megléte, ez az arány 9,5 százalék volt. Hasonló eredményt kaptak a kutatók a koleszterinszintet, a magas vérnyomást, a pangásos szívelégtelenséget és a koszorúér-betegségeket illetően is.
Hogyan keresik a barna zsírszövetet?
A témában végzett nagyszabású vizsgálatokat nehezíti, hogy a barna zsírszövet csak speciális orvosi képalkotó vizsgálattal - a daganatok diagnosztizálására használt PET-CT vizsgálattal - mutatható ki. Ez egyrészt rendkívül drága, másrészt az ionizáló sugárzás miatt senkin nem ajánlott indokolatlanul elvégezni.
Éppen ezért Tobias Becher orvos-kutató, a tanulmány vezető szerzője azt találta ki, hogy azoknak a PET-CT vizsgálatoknak az eredményét használják fel, amelyeket célzottan, daganatkutatási céllal készítenek. (Amikor a radiológusok barna zsírt észlelnek a vizsgált területeken, feljegyzik, hogy megbizonyosodhassanak róla, nem daganatról van-e szó.)
A Memorial Sloan Kettering Rákközponttal együttműködve a tanulmány szerzői több mint 52 ezer páciens 130 ezer PET-CT vizsgálatának képeit nézték át, és a páciensek tíz százalékánál bukkantak barna zsírszövetre. Paul Cohen, a Rockefeller Egyetemi Kórház orvosa hangsúlyozta: a valós helyzet ennél jobb, mert ezek az adatok nem feltétlenül relevánsak, a betegeket ugyanis az ilyen vizsgálat előtt arra kérik, hogy változtassanak bizonyos szokásaikon. Kerüljék például a hideget, a megerőltető testmozgást és a koffeinfogyasztást, amelyek vélhetően serkentik a barna zsírszövet aktivitását.
A barna a jolly joker?
A tanulmány készítői más meglepő megállapítással is előrukkoltak: véleményük szerint a testünkben elraktározódó barna zsírszövet enyhítheti az elhízás negatív egészségügyi hatásait. Általánosságban elmondható, hogy a túlsúlyos embereknél nagyobb a különféle szívbetegségek és anyagcsere-zavarok kialakulásának kockázata, de a kutatók azt találták, hogy a barna zsírszövettel bíró túlsúlyos emberek körében ezek a betegségek hasonló arányban fordultak elő, mint a normál testsúlyúaknál. "Úgy tűnik, mintha ezek az emberek védettek lennének a felhalmozódó fehér zsírszövet okozta káros hatásoktól" - tette hozzá Cohen.
Azok a tényleges mechanizmusok, amelyek révén a barna zsírszövet hozzájárulhat az egészségi állapot javításához, még nem teljesen tisztázottak, de vannak fontos észrevételek. Az egyik ilyen, hogy mivel a barna zsírsejtek glükózt "fogyasztanak" a kalóriaégetés érdekében, lehetséges, hogy ez csökkenti a vércukorszintet.
Mivel a témával kapcsolatban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, a kutatócsoport azt tervezi, hogy tovább tanulmányozza a barna zsírsejtek biológiáját, többek között olyan genetikai változatok keresésére fókuszálva, amelyek megmagyarázhatják, hogy egyes embereknek miért van több belőle, mint másoknak.
Legjobban: