Egészségre gyakorolt pozitív tulajdonságai révén régóta a hasznos vegyületek közé sorolják a nagy sűrűségű lipoproteint (angolul: high-density lipoprotein, HDL), hiszen fontos szerepet tölt be például az artériák megtisztításában, ezáltal csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának kockázatát. Egy atlantai kutatócsoport tanulmányának eredményei azonban arra engednek következtetni, hogy a HDL-koleszterin nagyon magas szintje - az általánosan elterjedt nézettel éppen ellenkezőleg - összefüggésbe hozható a szívroham és a szív- és érrendszeri eredetű elhalálozás emelkedett veszélyével.
"A HDL-molekula funkciója nagyon komplex, számos testi folyamatban szerepet játszik. Ezek egyike, hogy valóban segít eltávolítani a 'rossz', avagy LDL-koleszterint a vérerek faláról, illetve általában véve a szervezetből" - mutatott rá dr. Marc Allard-Ratick, az atlantai Emory Orvostudományi Egyetem belgyógyásza, a tanulmány vezető szerzője. Kifejtette, bár számos tanulmány igazolta már a "jó" koleszterin hatékonyságát a kardiovaszkuláris betegedések megelőzésében, e kutatások többsége nem vizsgálta külön a magas HDL-koleszterin-szinttel rendelkező pácienseket. Az atlantai kutatók éppen ezt a hiányosságot igyekeztek munkájukkal bepótolni.
A sok HDL-koleszterin fokozza a kockázatot
A vizsgálatokba közel hatezer olyan pácienst vontak be, akiknél vagy már korábban diagnosztizáltak valamilyen szív-érrendszeri betegséget, vagy magas kockázati csoportba tartoztak ebből a szempontból. Minden résztvevőtől egyaránt gyűjtöttek adatokat a kórelőzményeikre és az aktuális egészségügyi hátterükre vonatkozóan, valamint megmérték a HDL-szintjüket is. Ez utóbbi mutató tükrében végül öt csoportba osztották őket:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- 30 milligramm/deciliter* alatt
- 31-40 mg/dl
- 41-50 mg/dl
- 51-60 mg/dl
- 60 mg/dl felett
Az adatfelvétel után a kutatók négy éven keresztül követték nyomon a páciensek életét. Ebben az időszakban összesen 769-en vesztették életüket szív-érrendszeri okokból kifolyólag vagy kaptak szívrohamot. A számok alapján kiderült, hogy a legnagyobb arányban azok kerültek bajba, akiknél vagy a legalacsonyabb (30 mg/dl alatt) vagy a legmagasabb (60 mg/dl felett) HDL-koleszterin-szintet mérték. Különösen utóbbiak körében bizonyult magasnak a kockázat: 50 százalékkal magasabbnak, összehasonlítva a 41-60 mg/dl közötti két csoport tagjaival.
Összességében tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy a nagyon magas HDL-koleszterin-szint éppúgy összefüggésben áll a szívroham és a kardiovaszkuláris eredetű elhalálozás jelentősen magasabb kockázatával, mint a vegyület túlzottan alacsony szintje.
A "jó" koleszterin sem mindig jó
"A HDL nagyon magas szintje sokkal ritkábban fordul elő a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdő pácienseknél, mint az ellenkező véglet. Valójában csupán a betegek alig 1 százalékánál mérünk 80 mg/dl feletti értékeket, miközben a 40 mg/dl alatti HDL-szinttel rendelkezők aránya nagyjából 50 százalékra tehető" - mutatott rá dr. Heinz Drexel, az ausztriai Feldkirch Állami Kórház kardiológusa, aki maga nem vett részt az atlantai kutatásban. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tanulmány így is jelentősnek tekinthető, mivel elsőként vizsgálta meg a magas HDL-koleszterin-szint hatásait a szívbetegek körében. "Évtizedek óta tudjuk, hogy az alacsony HDL-szint komoly kockázatot jelent. Hírértékű azonban, hogy magas szintje sem feltétlenül előnyös, tehát nem mondhatjuk ezentúl, hogy a 'jó' koleszterin mindig jó" - fogalmazott az osztrák szakember.
Allard-Ratick kutató hangsúlyozta, hogy a HDL-koleszterin nagyon magas szintje elsősorban inkább genetikai okokra vezethető vissza, mint életmódbeli tényezőkre. Mind ő, mind dr. Drexel úgy fogalmazott, hogy nagy mennyiségben felszaporodva a HDL-molekulák nem képesek hatékonyan betöltetni a funkciójukat, aminek következményeként a koleszterin felgyülemlik a vérben. Abban viszont mindkét szakember egyetértett, hogy további vizsgálatokra lesz szükség a kockázatok és a hátterükben meghúzódó folyamatok pontosabb feltárása érdekében.
A tanulmány eredményeit a szerzők az Európai Kardiológiai Társaság éves kongresszusán mutatták be augusztus 25-én Bécsben.
Ez is érdekelhet
Forrás: livescience.com
