A bántalmazó szülői magatartás és a serdülők érzelmi fejlődése közötti szoros összefüggés már régóta köztudott. Új felfedezés ugyanakkor, hogy a nem megfelelő szülői magatartás eltérő módon hat a férfiakra és a nőkre. Amíg a férfiak esetében gyakrabban jelentkeznek a pszichopátiára jellemző rideg, érzelemmentes vagy éppen kifejezetten érzéketlen jellemvonások, addig a nőknél másfajta hatásokat lehet felfedezni - szemlézte a Medical Express orvosi szaklap a Gyermekbántalmazás és -elhanyagolás (Child Abuse and Neglect) című folyóiratban megjelent tanulmányt .
A szülői minta szerepe
A Floridai Állami Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a bántalmazott férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a szívtelen-érzelemmentes vonások, mint a nőknél. Ide tartozik a lelkiismeret-furdalás nélküli, rendszeres hazudozás, a csalás, valamint a bűntudatra való képesség akár teljes hiánya, de beszélhetünk az empátia , azaz a másik ember helyzetével való együttérzés csökkent vagy teljesen hiányzó működéséről, illetve az érzelmek megélésének és kezelésének számos más aspektusáról is.
Bridget Joyner kutató, aki az egyik szerzője tanulmánynak, azt mondta, hogy ez az egyik első olyan kutatás, amely fiatal férfiak és nők adatait egyaránt elemezte. "A legtöbb tanulmány, amely hasonló összefüggéseket vizsgált, nem vont be nőket a mintába, hanem kizárólag a férfiakról beszélt" - nyilatkozta. A tanulmány 4579 fiatal férfi és nő adataival dolgozott, az Országos felmérés a gyermekek és serdülők jóllétéről (National Survey of Child and Adolescent Well-Being) című, 1999 és 2006 között készült kutatás mintáját használták fel.
A nők inkább befelé élik meg a bántalmazást
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Joyner szerint az érzelemmentes vonások kialakulása előfutára a felnőttkori pszichopátiának, ami viszont a bűnelkövetés előrejelzője. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy bár a nőknél nem alakulnak ki olyan nagy valószínűséggel érzéketlen vonások, természetesen ők is viselik a gyermekkori bántalmazás következményeit, még ha náluk ennek gyakran egészen mások is a jelei. "Tudjuk, hogy a férfiak hajlamosak a külsőségekben inkább megjelenő módon, a viselkedésükkel és más, látható, sőt, olykor kifejezetten figyelemfelhívó jelekkel reagálni a kedvezőtlen tapasztalatokra" - mondta. "A nők inkább befelé élik meg a problémáikat. Ez olyan következményekkel járhat, mint a gyenge stressztűrő képesség, a folyamatos szorongás vagy a depresszió" - mondta a kutató.
Joyner szerint a szenvtelen vonások kialakulása egyfajta természetes védekező magatartásnak tekinthető. Vagyis az empátia hiánya az áldozatok adaptív, azaz jól alkalmazkodó válaszreakciója, amely segít megvédeni őket a további érzelmi stressztől . "Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a jellemvonásoknak a kialakulása kevésbé sebezhetővé teszi az embereket, és segít megvédeni őket az esetleges újabb sérelmektől" - fogalmazott. A tanulmány fontos megállapítása továbbá, hogy a bántalmazott gyermekek érdekében tett korai beavatkozások csökkenthetik a későbbiekben - a többi kártékony hatás enyhítése mellett - az érzelemmentes vonások kialakulásának esélyét. Ehhez a kockázati tényezők korai felismerésére van szükség - tette hozzá Joyner.
"Fontos, hogy képesek legyünk azonosítani a kockázati tényezőket, amelyek meghatározzák, hogyan érdemes az érintettek helyzetét vizsgálni és orvosolni, és hogyan akadályozzuk meg ezeknek a vonásoknak a kialakulását" - mondta. "És ha nem tudunk kellő hatékonysággal vagy épp időben beavatkozni, akkor a kialakult állapotot felnőttkorban kell kezelni, hogy a minta ne ismétlődjön meg". A kutató szerint további vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy jobban megértsük a bántalmazó szülői magatartás hatásait a kamaszok személyiségfejlődésére.
