A című orvosi szaklapban megjelent kutatási eredmények szerint potenciális kapcsolat lehet a feji traumás sérülések és a későbbi elbutulás között.
A Mayo Klinika tudósai összesen 589 idős, 70 és 89 év közötti önkéntest vizsgáltak meg, akikkel számtalan kognitív- és memóriatesztet végeztettek el, majd olyan agyi vizsgálatoknak vetették alá őket, amik mind az agyi struktúráról, mind az anyagcsere-folyamatokról pontos képet adtak.
A tesztek alapján kiderült, hogy a résztvevők közül 448-nál semmiféle memória- vagy kognitív zavar nem állt fenn, 141-nél azonban enyhe kognitív fogyatékosságokat tártak fel a vizsgálatok. Nagyjából ennyi volt azoknak a száma is, akiknél súlyos, memória- és eszméletvesztéssel, vagy kórházi ápolással járó agyrázkódás lépett fel korábban. Az agyrázkódásos baleset idején a résztvevők átlagéletkora férfiak esetében 21, a nők esetében 32 év volt.
A vizsgálatok szerint csak a a kognitív zavarral élők agyának volt magasabb az amiloid-szintje (az amiloidok egyfajta rostos fehérjék).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakértők úgy gondolják, hogy a kognitív zavarral élők csoportjában a magasabb amiloid-szint lehet a felelős a neuronokon lévő axonok mielinhüvelyének sérüléseiért. Az amiloid-lerakódást már többször összefüggésbe hozták súlyos idegrendszeri megbetegedésekkel, például az Alzheimer-kórral is. A feji traumák és az Alzheimer-kór között párhuzamot húzó vizsgálatok azonban eddig nem vezettek egyértelmű eredményre.
Bár a feji traumák előfordulása korrelált a magasabb amiloid-szinttel az enyhe kognitív zavarral élők esetében, a memóriáért felelős hippokampusz térfogatának csökkenésével és az elégtelen agyi anyagcserével nem.
Vajon ez azt jelenti, hogy az amiloid felhalmozódása okozná az enyhe kognitív rendellenességet? Ha ez így lenne, akkor különbség lenne a korábban agyrázkódást szenvedők és azok között, akiknek kórtörténetében nem szerepelt az agyrázkódás. Ilyen különbségek azonban nem mutatkoztak sem az egészséges, sem a kognitív zavarokkal élők esetében.
Mivel a résztvevők nagyjából azonos korban szenvedték el az agyrázkódást , így a baleset óta eltelt idő közti különbségek sem jelentenek magyarázatot. A tudósok ezek alapján szinte bizonyítottnak látják a feltételezést, mely szerint a súlyos agyrázkódásos balesetek a későbbiekben komoly neurológiai panaszokat, sőt, végzetes betegségeket okozhatnak.
Ez is érdekelhet
