A Richmondi Egyetemen dolgozó Kelly Lambert szerint az eredmények nem csupán a patkányok agyának kifinomult működését segítenek megérteni, hanem egy nap a mentális betegségek új, nem gyógyszeres alapú kezelési formáinak kifejlesztését is segíthetik. A szakembert régóta foglalkoztatja a neuroplaszticitás, vagyis az, hogy miként változik az agy az élmények és kihívások hatására. Kifejezetten azt szerette volna tanulmányozni, hogy a természetesebb, ingergazdagabb környezetben tartott patkányok mennyivel teljesítenek jobban a különböző feladatokban , mint a laboratóriumban élő társaik.
Így vezet egy patkány
A kutatók apró robotautókat alakítottak át belülről navigálható, fülkés kiskocsikká. A jármű belső terének aljára alumíniumlapot helyeztek, és a balra, jobbra, valamint az egyenesen való haladáshoz három rézdrót szolgált kormányként. Amikor az állat ráállt az alumíniumlapra és megérintette a drótok valamelyikét, a jármű elindult a kiválasztott irányba. A kutatók ennivalóval jutalmazták az állatokat, amikor azok sikerrel beindították az autót.
A rágcsálók végül már egy négy négyzetméteres területen is sikeresen vezettek , hogy megszerezzék a jutalmat. Az eredmények igazolták, hogy az ingergazdag környezetben tartott állatok sokkal gyorsabban tanultak, mint az unalmas, barátságtalan laboratóriumi környezetben élő társaik.
Ez is érdekelhet
A vezetésteszteket követően a kutatók elemezték a patkányok ürülékét, hogy megvizsgálják a kortikoszteron nevű stresszhormon és a stressz ellen védő dehidroepiandroszteron szintjét. A kísérletben részt vevő patkányok mindegyikénél magasabb dehidroepiandroszteron-szintet mértek a kutatók, vagyis a rágcsálók nyugodt állapotban voltak, ami az új képesség elsajátítása miatt érzett elégedettséggel állhat összefüggésben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
