Az Open AI vállalat ChatGPT nevű intelligens csetbotja gyorsan bedarálta a felhasználókat: sokan máris az állásukat féltik a mesterséges intelligenciától. Tény, hogy a szövegalkotás még sohasem volt ennyire könnyű és gyors – na meg persze szórakoztató –, mint a ChatGPT-vel. A chatbot nem csak a felhasználók által feltett egyszerű, tudásalapú kérdéseket képes precízen megválaszolni: elég egy párszavas utasítás, és hivatalos levelet, szerelmi vallomást, szonettet, búcsúbeszédet, blogbejegyzést vagy akár komplett könyvet is kaphatunk intelligens barátunktól.
A ChatGPT-vel megírt szövegek tartalmilag általában megbízhatók, de azt azért érdemes tudni, hogy az adatbázist, amiből „dolgozik”, nem kizárólag tudományosan igazolt tények alkotják. Megalapozatlan vagy félrevezető információk ugyanúgy lehetnek közöttük, mint például vélemények vagy épp oksági kapcsolatként feltüntetett korrelációk és véletlenek. És amint arra szakértők is felhívják a figyelmet, a csetbot használata nem pótolja a személyes kommunikációt, a tapasztalatot, a kreativitást. De persze nem is az a funkciója, hogy az embert helyettesítse.
Használhatjuk, ha az egészségünkről van szó?
A ChatGPT gyakorlatilag minden területen bevethető, nem kivétel ez alól az egészségügy sem. Ám nem mindegy, hogyan és pontosan mire használjuk. Mivel a háziorvosi és szakorvosi ellátás az utóbbi időben országszerte meglehetősen sok településen akadozik, sokan legjobb barátjukhoz, a Google-höz fordulnak, ha betegség tüneteit észlelik magukon, és szeretnék mielőbb megtudni, mi okozhatja panaszaikat. Az öndiagnózis ily módon történő, szakmai segítséget nélkülöző felállítása nem helyes, sőt, akár életveszélyes is lehet. Ám néha jól jöhet, ha kapunk egy kiindulópontot, ahonnan célirányosan haladhatunk tovább. És ebben partner lehet a ChatGPT. Ki is próbáltuk, milyen magyarázatot és tanácsot kaphatunk, ha bepötyögünk néhány, betegségre utaló tünetet.
A ChatGPT válasza: „Az általad leírt tünetek általában az általános megfázásra utalnak, ami egy vírusfertőzés által okozott megbetegedés. Az ilyen típusú fertőzés általában néhány nappal az expozíció után kezdődik, és általában 7-10 napig tart. A megfázás általában nem súlyos, és általában tüneti kezeléssel, pihenéssel, hidratálással, például sok folyadék fogyasztásával és tüneti gyógyszerekkel, például lázcsillapítóval és fájdalomcsillapítóval kezelhető. Fontos azonban megjegyezni, hogy az általad leírt tünetek más betegségekkel is összefüggésbe hozhatók, például az allergiákkal, a melléküreggyulladással és az influenza vírussal is. Ha az állapotod súlyosbodik, vagy továbbra is aggódsz az állapotod miatt, akkor javasolt, hogy konzultálj az orvosoddal vagy más egészségügyi szakemberrel.”
Kérdés: Van egy hatalmas dudor a nyakamon. Ha megnyomom, fáj. Mitől lehet?
A ChatGPT válasza: „Ajánlom, hogy mielőbb fordulj orvoshoz, mivel a nyakon található dudor számos okból adódhat, és csak az orvos tudja megfelelően diagnosztizálni a problémát. Az alábbiakban azonban felsorolok néhány lehetséges okot a dudor megjelenésére a nyakon:
Nyirokcsomó duzzanat: A nyakon található nyirokcsomók megduzzadhatnak fertőzés, gyulladás vagy rákos megbetegedés következtében.
Lipóma: Ez egy jóindulatú, zsíros daganat, amely a test bármely részén megjelenhet, beleértve a nyakat is.
Ateróma: Ez egy tömött ciszta, amely zsíros anyagokból, szőrszálaktól és bőrsejtekből áll, és a bőr alatt jelenik meg.
Schwanncella daganat: Ez egy ritka, jóindulatú idegdaganat, amely általában a nyakon, a hát alsó részén vagy az alsó végtagokban jelentkezik.
Az orvos a megfelelő diagnózis felállítása érdekében különböző vizsgálatokat és teszteket végezhet, például fizikai vizsgálatot, ultrahangot vagy CT-vizsgálatot, és szükség esetén biopsziát is elvégezhet. Ne halogasd a látogatást, fontos, hogy mielőbb kiderítsék a dudor okát, és megfelelő kezelést kapj.”
Nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, de támpontot ad
A ChatGPT átal kidobott válaszban gyakorlatilag minden lehetséges ok szerepel, ami a felhasználó által megadott tünetekkel összefüggésbe hozható. Ennek előnyei és hátrányai is vannak. Előbbiek közé tartozik a széleskörű ismeretszerzés és az alapos tájékoztatás, utóbbiak közé a bizonytalanságkeltés. „A legnagyobb probléma ezzel – amit korábban már a betegeim Google-ös keresései kapcsán is megtapasztaltam –, hogy a felhasználók gyorsan, túl sok információhoz jutnak hozzá. De nem esik szó a valószínűségről. Ha valakinek például fáj a feje, és erre rákeres, a megadott okok között szerepelhet front, kimerültség, szemészeti probléma, folyadékhiány, vashiány, de akár agydaganat is. Ha viszont nem hangsúlyos, hogy ugyan az agydaganat is benne van a pakliban, ám a korábban felsoroltakhoz képest minimális az esélye, az felesleges szorongást kelthet a betegben” – magyarázta a Házipatika.com-nak dr. Kovács Tibor gyermekorvos.
Mint mondta, betegként és felhasználóként fontos, hogy első körben a legkézenfekvőbb és leggyakoribb okokra gondoljunk, hiszen ezek valószínűsége a legnagyobb. Orvosként ő is ezt a gyakorlatot követi, és csak ezután kezdi számba venni a ritkább kóreshetőségeket, hogy „ne hozza feleslegesen a frászt” a páciensekre.
Fontos a személyes orvos-beteg kapcsolat
A pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen az irányított kérdezés és a kórelőzmények ismerete, amire a ChatGPT nem képes. Ahogy az aktuális fizikai és pszichés állapot felmérésére és a fizikális vizsgálatok során talált eltérések figyelembe vételére sem - összegezte Kovács Tibor. „És persze a dolog lelkét sem lehet kivenni: ha ideális orvos-beteg kapcsolatról beszélünk, megkerülhetetlen a személyes kapcsolat” – tette hozzá.
A saját stílusunkban megfogalmazott kérdésre kapott általános válasz megnehezítheti az adott betegség felismerését és a megfelelő kezelési mód megtalálását. „Az AI, ami funkciójából adódóan nem pontosítja a felmerülő kérdéseket, igencsak félreviheti a betegség beazonosítását. De persze erre a napi gyakorlatban is akad példa: amikor megkérdezem a szülőt, gyermeke hogyan köhög, majd elmeséli, hogy hurutosan, a vizsgálat során viszont kiderül, hogy száraz köhögésről van szó. Itt azonnal elcsúszik a dolog, mert mindkettő kapcsán teljesen eltérő kórképek jutnak az orvos eszébe. A ChatGPT használatával erre még nagyobb az esély” – mutatott rá az AI újabb gyenge pontjára a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Véleménye szerint a technológia alkalmazása akkor lehet biztonságos és előnyös, ha a felhasználó tisztában van a ChatGPT korlátaival. Hogy a kapott információk nem feltétlenül pontosak, és ez a típusú kommunikáció nem helyettesíti a szakmai alapokon nyugvó, emberközpontú orvosi vizsgálatot. Kovács Tibor hozzátette: a biztonságos használat előfeltétele (lenne) a páciensek egészségügyi edukációja is, vagyis hogy ismerjék a legalapvetőbb betegségeket és tüneteiket, mert így tudnának megfelelő támpontot keresni: mikor, hova és kihez forduljanak a megbízható diagnózisért. „Prioritás lenne, hogy az emberek felismerjék a sürgősségi kórállapotokat, vagyis, hogy meg tudják állapítani, milyen súlyos problémával küzdenek, és ennek fényében döntsék el, hogy azonnali ellátásra van szükségük, vagy ráérnek pár nappal később elmenni a szakorvosi rendelésre” – összegezte a gyermekorvos.
Ez is érdekelhet
Amiben jó az AI
A ChatGPT is arra buzdít, hogyha nem vagyunk biztosak egészségügyi problémáink eredetét és kezelését illetően, vagy ha állapotunk súlyos, a megfelelő diagnózis felállításához mielőbb keressük fel orvosunkat. Ezt ugyan a legtöbb ember enélkül is tudja, de bizonyos helyzetekben kimondottan jól jöhet, ha a csetbot is az arcunkba tolja, hogy a segítségkérés életet menthet.
