A Queenslandi Egyetem és az ausztrál Alchemia biotechnológiai intézet kutatóinak tanulmánya a Nature Communciations legújabb számában látott napvilágot.
Matt Cooper, a Queenslandi Egyetem professzora a kutatásokat ismertetve hangoztatta, hogy a baktériumoknak nehezebb olyan antibiotikumokkal szemben ellenállóvá válniuk, amelyek a kórokozók által termelt saját szacharidokra épülnek.
"A baktériumsejtek külső burka egy ház téglafalára emlékeztet, ám a habarcs helyett az egyes építőelemeket szacharidok tartják össze. Amennyiben kicselezzük a mikroorganizmust, és módosítjuk az egyik cukorvegyületet, a szacharidok nem képesek összeragasztani a sejtfal alkotóelemeit és a baktérium elpusztul" - magyarázta elképzeléseiket Matt Cooper.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ausztrál kutató kitért arra is, hogy a baktériumok sejtfalát vette célba több korábban kifejlesztett antibiotikum is, például a vancomycin . "A különbség az, hogy a mi eljárásunk belülről állítja meg a sejtfalépítés folyamatát" - fogalmazott Matt Cooper.
A kutatók több száz olyan szacharid-molekulát vizsgáltak meg, amelyeket az Alchemia intézet módosított, hogy olyan vegyületeket találjanak, amelyek megsemmisítik ugyan a kórokozót , de nem mérgezőek az emberi szervezet sejtjeire.
"A legtöbb vizsgált molekula elrendezése 'lapos', egysíkú volt, ám azoknak, amelyek hatékonynak bizonyultak, háromdimenziós a szerkezete. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon szacharid-vázakra építve akár ezerféle térbeli elrendezésű gyógyszermolekulát készíthetünk" - ismertette a teszteléseket végző Johannes Zuegg, a Queenslandi Egyetem Molekuláris Biológiai Intézetének kutatója.
Az ausztrál tudósok még csak a kutatások kezdetén tartanak, ám munkájuk azzal a reménnyel kecsegtet, hogy olyan antibiotikumokat fejleszthetnek ki, amelyek ellen a kórokozóknak hosszú időn át nem sikerül rezisztenciát kialakítaniuk.
Ez is érdekelhet
