Az empátia annak a képessége, hogy ráhangolódjunk mások érzelmeire, beleérezzük magunkat az ő helyzetükbe. Alapvető jelentőségű a tartalmas és egészséges kapcsolatok fenntartásához, amelyek meghatározzák mindennapjainkat. Kérdés például, hogy van-e az empátiának felső határa - ennek járt utána a Toronto Egyetem kutatócsoportja , és közben érte őket néhány meglepetés.
Az együttérzés képességét kutatva a szakemberek 246 kísérleti alany tapasztalatait elemezték. Arra keresték a választ, hogy milyen személyiségjegyek tesznek hajlamosabbá az empátiára, illetve hogy naponta milyen gyakran élünk az együttérzés lehetőségével. Arra is próbáltak választ találni, hogy az empátia milyen mértékben befolyásolja az egyéni jóllétet, ami a tudományos szakkifejezés arra, hogy boldogok vagyunk és úgy érezzük, életünknek van értelme.
Ettől függ, hogy nyitunk-e a másik irányába
Akkor nyílik lehetőségünk együttérezni valakivel, amikor észleljük, hogy a másik kifejez bizonyos érzelmeket. Az együttérzés történhet szemtől szemben, de akár a közösségi médián keresztül is: például látjuk, hogy egy barátunk átállította a hangulatjelét. Lehetünk empatikusak akkor, amikor felismerjük, hogy "helyzet van", de gyakran nem élünk az együttérzés lehetőségével, holott felismerjük, hogy a másiknak érzelmei vannak - mutatták ki a kutatók.
"Mindennapjaink során nagyjából az esetek harmadában nem tekintjük empátiára adódó lehetőségnek, ha észleljük másik személy érzelmeit" - magyarázta Greg Depow szociálpszichológus, a kutatás egyik szervezője. Ha sikerül kideríteni, hogy mi alapján hárítjuk vagy fogadjuk a másik érzelmi kapcsolódási próbálkozását, megtudhatjuk, hogyan mutassuk ki sikeresebben az empátiás igényeinket - tette hozzá.
Az idegenek vizsgálata tévút lehet
A korábbi kutatások döntően arra fókuszáltak, hogyan lehet megmérni az együttérzés mértékét. Ehhez a kísérleti alanyoknak idegenek szenvedéséről mutattak felvételeket, majd kikérdezték őket, milyen hatást gyakoroltak rájuk a látottak. Ehhez képest most az derült ki, hogy az emberek háromszor gyakrabban empatizálnak a pozitív érzelmekkel, mint a negatívakkal. S mivel a negatív érzelmekhez csökkent mértékű egyéni jóllétet társítunk, az általános empátiának több köze lehet a megemelkedett szintű egyéni jólléthez - vélik a kutatók.
Az is fontos tényező, hogy kivel vagyunk együttérzők. Eddig a legtöbb felmérés arra összpontosított, hogy mennyire vagyunk empatikusak az idegenekkel. "Bizonyított, hogy az emberek azok iránt mutatnak segítőkészséget, akik közel állnak hozzájuk" - érvelt Depow.
Ez is érdekelhet
A magabiztosság is befolyásolja az empátiás készségünket: a magabiztos emberekre nagyobb egyéni jóllét jellemző. "Az emberek a különböző helyzetekben nehéznek vagy könnyűnek találják az együttérzést, és ez megváltoztatja mind az empátiás tapasztalataikat, mind azt, hogy milyen mértékig hajlandók együttérezni" - fogalmazott a kutató. Az is kiderült a kanadai vizsgálatból, hogy ha észleljük, hogy valaki empatikus velünk, attól mi is nyitottabbak leszünk mások érzelmeinek átérzésére.
Legjobban: