De ez persze még messze nem minden, derül ki a Brightside gyűjtéséből. Különösen meleg és párás napokon a testünk nehezebben hűti le magát, nem párolog el megfelelően az izzadság, a folyadék pedig összegyűlhet a végtagokban, amelyek ettől megduzzadhatnak. A nagy meleg a szívünkre is extra terhelést ró, de az extrém hideg sem jó, mert ilyenkor a szívnek azért kell keményebben dolgoznia, hogy a testünket melegen tartsa a vér keringetésével. Éppen ezért ilyenkor megnőhet a stroke és a szívroham esélye, és ez a nagy melegre is igaz.
Amikor a hőmérséklet alacsonyabb lesz, a levegőben kevesebb lesz a nedvesség, ez pedig a bőrünkre is hatással van - kiszáradhat, kirepedezhet, és belobbanhatnak az olyan bőrbetegségek, mint az ekcéma vagy az atópiás dermatitisz. A téli időszakban gyengülhet a haj és a köröm, mivel az erek összeszűkülnek a hidegtől, így a sejtekbe kevesebb oxigén és tápanyag jut el. Éppen ezért ilyenkor a hajnak és a bőrnek is fontos az extra ápolás és hidratálás. Hideg időben az ízületi panaszok jelentkezésének esélye is megnő, mivel az alacsony hőmérséklet hatására besűrűsödhet az ízületi folyadék. Az ízületek, inak is merevebbek lesznek, mivel a keringés a végtagok helyett inkább a belső szervek felé irányul, hogy melegen tartsa őket.
Borongós időben jobban tudunk koncentrálni
A hidegben összehúzódó erek miatt a migrénes panaszok kialakulásának esélye is megnőhet, de ilyen hatású az erős szél, a túl erős napfény, a száraz levegő illetve a légnyomás csökkenése is. A meleg, nedves levegővel pedig az asztmásoknak gyűlik meg leginkább a baja. Érdekes tény továbbá, hogy pszichológiai kutatások szerint a borongós, szürke idő sokaknál segíthet abban, hogy jobban tudjanak koncentrálni, fókuszálni, és jobban össze tudják szedni a gondolataikat. Ugyanakkor az ilyen idő és a napfény hiánya csökkenést idéz elő a D-vitamin-szintünkben, aminek a hatására az immunrendszer gyengül, és a hangulatunk is rosszabb lesz, emiatt pedig hajlamosabbá válunk a depresszióra.
Legjobban: