A hideg téli napokon legszívesebben ki sem bújnánk a takaró alól, a fázósabbak pedig nem győznek elég ruhadarabot magukra húzni. Szerencsére nemcsak a pluszpulóver az egyetlen módja, hogy elviselhetőbbé tegyük a nagy hideget: szakemberek az emberi hőháztartás tudományos hátterének ismeretében adnak néhány hasznos tanácsot a didergőknek.
Ezért didergünk a hidegben
A testünkben áramló vér nemcsak tápanyagokat és oxigént szállít a sejteknek, de ideális hőfokra is melegít bennünket. A termelt hő az izmokból a bőr felé áramolva hagyja el a testünket, a hőleadás módját és mértékét azonban több tényező is befolyásolja. Hogyha például hideg környezetbe kerülünk, testünk a törzs középpontja felé irányítja a meleget, hogy a létfontosságú szerveket védje a lehűléstől . Ezzel egyidejűleg a bőr irányába is csökkenti a véráramlás mértékét, hogy kevesebb hő szökjön ki a szövetekből.
A szervezet másik módszere a hőtermelésre az izomaktivitás, ami gyorsítja az anyagcserét és növeli a test hőtermelését. Ezt a folyamatot éljük meg didergésként, amely a végtagok remegésével és fogcsikorgatással jár.
Testsúlyunk, testzsírszázalékunk és az anyagcserere-folyamataink aktivitása is befolyásolja, hogy mennyire bírjuk elviselni a hideget. A kisebb testsúlyú emberek gyorsabban veszítenek hőt a nagyobbaknál, de a jelentősebb izomzat is segít "szigetelni" a testünket. Ha fázósabbak vagyunk, érdemes lehet az alábbi tanácsokat is megfogadni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tévhit, hogy a sapka a legfontosabb ruhadarab
Sapka, sál - hangzik el a szülői utasítás, mielőtt a gyermekek kimennének hógolyózni. Persze, a pluszréteg ruha mindig jól jön a hidegben, ez azonban nem melegíti fel a testet, csupán segít az eltávozott hőt a testünk közelében tartani. A közhiedelemmel ellentétben a fejünkön keresztül nem adunk le több hőt, mint bármelyik más testrészünkből, viszont ha nem viselünk kabátot, a fent leírt módon a test többi részéről a torzóba összpontosul a hőtermelés. A kabát tehát a legfontosabb, hogyha ugyanis a törzsünket kellően melegen tudjuk tartani, a véráramlás a végtagok felé is továbbíthatja a meleget.
Kabátot csak hidegben viseljünk!
Aki nem tervez hosszabb időt a lakásban tartózkodni, gyakran le sem veszi a kabátját - ez azonban nagy hiba. Testünk ugyanis a véráramlás felpezsdítésével próbálja levezetni a pluszhőt, és ami még rosszabb, izzadni is kezdünk. Nedves, gőzölgő testtel kilépve pedig nagyon gyorsan megfázhatunk.
Mozogjunk, de azért ne vigyük túlzásba!
Ha izmaink dolgoznak, az anyagcserefolyamatok is felgyorsulnak, aminek hatására a testünk több hőt termel. Nem véletlenül mondjuk már egy rövidebb kocogás végén is, hogy kimelegedtünk, hiszen a hőérzetet ez valóban javítja. De ha túlzásba visszük a mozgást, testünk elkezdi hűteni magát, és izzadtságot termel. A nedves test pedig gyorsabban hűl le, és meg is fázhatunk miatta.
A nassolás felmelegíti a testünket
A téli hónapokban gyakrabban kívánunk valami nassolnivalót, nem véletlenül: az emésztési folyamatok szintén hőtermeléssel járnak, és segítenek melegen tartani a testünket. Gyakorlott túrázók gyakran javasolják, hogy a szabad ég alatt sátrazók lefekvés előtt egyenek egy szelet csokoládét, amelynek lebontása melegen tartja a testüket.
Ez is érdekelhet
Forrás: Daily Mail
