A Jászberényhez közel, 2022-ben végzett ásatás első fázisában, a felszíni terepbejárás során először rézkori és avar leletek kerültek elő, ezt követően magnetométeres terepbeméréssel derítették fel a lelőhelyet – idézte fel a feltárás keddi budapesti sajtótájékoztatóján Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet igazgatója.
A korszak csúcsminőségét képviselték az eszközei
Samu Levente, az intézet tudományos segédmunkatársa elmondta, az avar kori temető sírsorai között találtak egy korábbi objektumot is, ebből a viszonylag sekély sírból pedig több fémeszköz is előkerült. Az eszközök vizsgálatából hamar felismerték, hogy ez egy római kori leletegyüttes, mégpedig egy korabeli orvos sírja, akinek felszerelését a lábai mellé, két faládikában helyezték el. A sír szinte teljesen bolygatatlan volt, leszámítva egy állatjárást, amely miatt az egyik szike átkerült a lábtól a fej mellé - tette hozzá.
A sírból fogó, tűk, csipesz, valamint sebészeti beavatkozásokra alkalmas, csúcsminőségű szikék, valamint gyógyszermaradványok láttak napvilágot. A rézötvözet szikéket ezüst tausírozással díszítették és cserélhető acélpengékkel látták el. A halott térdénél egy dörzskövet helyeztek el, amely a kopási nyomok alapján gyógynövények és egyéb gyógyszerek egybedolgozására lehetett alkalmas – közölte Samu Levente.
Mint rámutatott, ezek az eszközök a korszak csúcsminőségét képviselik, és a korabeli viszonyok között kifejezetten komplexorvosi beavatkozások elvégzésére is alkalmasak voltak. Borhy László régész, az ELTE rektora kiemelte, hogy a Római Birodalom határain belül és kívül is párját ritkítja egy ilyen orvosi készlet. A radiokarbon kormeghatározás szerint a sír a Kr. u. 1. századra keltezhető, Pannonia tartomány megszervezésének időszakából – közölte, hozzátéve: a folyamatban lévő genetikai vizsgálatok remélhetőleg fényt derítenek majd a római kori orvos származására is.
Varga Benedek, a SemmelweisOrvostörténeti Múzeum igazgatója "világszenzációnak" nevezte egy ilyen leletegyüttes előkerülését az 1. századból az akkori Barbaricumból. A korból ugyanis mindössze egyetlen hasonló orvosi készletet tártak fel eddig, a birodalom leggazdagabb települései közé tartozó Pompeiiből.
A sírban egy 50-60 év közötti férfi maradványai feküdtek, melyeken trauma, betegség nyomai nem fedezhetők fel. A genetikai kutatás mellett tervezik a csontváz izotópos vizsgálatát is, ez is segít ugyanis meghatározni, hogy helyi származású volt-e az egykori orvos. Gulyás András, a Jász Múzeum régész muzeológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az időszak a Jászságban egy átmeneti periódus lehetett a kelta kori és római kori szarmata népességek között.
A jelenlegi adatok alapján nem eldönthető, hogy a sírba helyezett orvos egy helyi, magas presztízsű vezető gyógyítására érkezett, vagy a római légiók egyik hadmozdulatát kísérhette – közölte Gulyás András, hozzátéve: a leletek elemzése mellett a helyszínen folytatják a terepi feltárást is.