A gének tették lehetővé, hogy a bogarak növényi részeket emészthessenek meg, ezáltal szélesítsék a táplálékspektrumukat - állapította meg a friss tanulmány. A tudósok több száz bogárfaj ezernyi génjét hasonlították össze, és a legújabb eredmények szerint korrigálták a legsokszínűbb állatcsoport több mint 400 ezer faja családfájának néhány hibásan felrajzolt ágát.
Lopott gének
A világon minden negyedik állat bogár (Coleoptera). Eredetüket a karbon földtörténeti korszakba, mintegy 327 millió évvel ezelőttre helyezték. A bogarak törzsfejlődésük során legalább kétszer fogadták magukba olyan baktériumok és gombák génjeit, amelyek áldozatként vagy partnerként (szimbiótaként) az emésztőrendszerükbe jutottak. Ezt a folyamatot horizontális géntranszfernek hívják.
Ezek a gének biztosították a növényi sejtfalrészeket - cellulózt, hemicellulózt és pektint - felbontó enzimeket. Mindez a Föld legbőségesebb szénhidrátforrásaihoz biztosított hozzáférést a bogaraknak. Ennek köszönhetően a mezozoikumban - a földtörténeti középidőben, amikor a dinoszauruszok voltak a Föld uralkodó életformái - rendkívül sok növényevő bogárfaj jött létre, amelyek a legkülönbözőbb életterekhez alkalmazkodtak.
Egyes fajok például arra specializálódtak, hogy leveleket egyenek, más fajok pedig a fát fúrják. A ma élő bogarak csaknem fele abból a sokféleségből származik, amely már a jura földtörténeti korszakban kialakult. Ráadásul a bogarak hosszú evolúciós története során eddig csak nagyon kevés faj halt ki.
Legjobban: