A rosszindulatú daganatokról időről időre leválnak kóros sejtek, amelyek aztán a véráramba kerülve keringenek a szervezetben, illetve távoli áttéteket képezhetnek - ezeket cirkuláló, avagy keringő tumorsejteknek nevezzük. Jelenlétüket a vérben kimutatva, úgynevezett folyadékbiopszia alkalmazásával az orvosok képesek lehetnek felismerni egy már meglévő daganatot, illetve képet kapni az alkalmazott kezelés hatékonyságáról. Dr. Sanjiv Sam Gambhir, a Stanford Egyetem korai rákfelismerésért dolgozó Kanári Központjának igazgatója szerint azonban a technológia nem elég precíz. "Egy átlagos vérmintában nagyon kevés ráksejt található, így előfordulhat, hogy a vizsgálathoz használt kémcsőbe végül egyetlen tumorsejt sem kerül, ezáltal - tévesen - azt a következtetést lehet levonni a teszt alapján, hogy nincs miért aggódnunk" - mutatott rá a szakember.
A mágnes 80-szor hatékonyabb
Dr. Gambhir és kutatócsapata kialakított egy mágneses elven működő eljárást a keringő tumorsejtek hatékonyabb felfedezésére. Ehhez először speciális, mágneses összetevőket tartalmazó nanorészecskékkel jelölik meg az érintett sejteket, majd egy kisujjnyi hosszúságú, gemkapocs vékonyságú drótot juttatnak az érhálózatba. A magnetizált tumorsejtek a huzal közelébe kerülve rátapadnak az eszközre, így később azzal együtt eltávolíthatók a szervezetből.
Bár a módszert még nem tesztelték embereken, sertéseken folytatott kísérletek alapján a mágneses technológia akár 80-szor olyan hatékony lehet, mint a folyadékbiopszia. "Becsléseink szerint folyadékbiopsziánál körülbelül 80 vérminta elemzésére lenne szükség ugyanahhoz az eredményhez, mint amelyet egyetlen dróttal képesek vagyunk alig 20 perc alatt elérni. Reméljük tehát, hogy ez a megközelítés javítani fogja a diagnosztikai képességeinket, nagyobb rálátást adva egyebek mellett arra is, hogy valójában mennyire ritka ezeknek a cirkuláló tumorsejteknek az előfordulása, illetve hogy mennyi időre van szükség a megjelenésükhöz a véráramban a rák kialakulását követően" - fogalmazott dr. Gambhir.
Terápiás eszközként is működhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók elképzelései szerint a mágneses technológia nemcsak a rákos elváltozások felfedezésében lehet hasznos a jövőben, hanem az alkalmazott terápiák hatékonyságának ellenőrzésében is, továbbá akár önálló terápiás eszközként is bevethetik. "Amennyiben képesek leszünk elérni, hogy a módszer kellően jól működjön a ráksejtek begyűjtésében, úgy érdemes lehet megfontolni, hogy hosszú távon is bent maradjon a szervezetben. Voltaképpen egyfajta szűrőként működne a véráramban, amely megakadályozza a tumorsejtek terjedését a testen belül" - mutatott rá a szakember.
Egyelőre nem tisztázott, hogy az eszköz alkalmazható-e embereken, így mindenképpen további vizsgálatokra van szükség a témában. Emellett az is nagy kérdés, hogy vajon miként viselkednek a szervezetben hátrahagyott nanorészecskék. Mindenesetre a Stanford Egyetem tudósai egérkísérletek során már kimutatták, hogy ezek a tumorsejtek megjelölésére felhasznált részecskék vélhetően nem mérgezőek, ráadásul néhány hét alatt fel is bomlottak a rágcsálók szervezetében.
A tanulmány eredményei a Nature Biomedical Engineering című szaklapban jelentek meg.
Ez is érdekelhet
Forrás: livescience.com
