„Egyetemi támogatás, korábbi afrikai tapasztalatok és nagyfokú rugalmasság is segítette annak a héttagú orvosmissziónak a sikerét, amely a tudástranszfer mellett egy hosszú távú szakmai továbbképzés megalapozásának céljával érkezett Etiópiába” – számolt be róla a semmelweis.hu. Mint írták, a kéthetes, héttagú orvosmissziót a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület szervezte a Hungary Helps Program anyagi és az Addisz-Abebai Magyar Nagykövetség szervezési és kommunikációs segítségével. A Semmelweis Egyetem mintegy ötmillió forint értékű eszközzel és gyógyszerrel járult hozzá a programhoz. Az addisz-abebai oktatókórházban szerzett tapasztalataikról a Semmelweis szakorvosai meséltek a portálnak.
Több bőröndnyi gyógyszerrel és egyéb eszközzel utaztak
„Öt bőröndnyi anyagot vittünk, altatáshoz, sebészeti beavatkozáshoz szükséges eszközöket, gyógyszereket, vérzéscsillapító anyagokat, műszereket, részben az etióp szakorvosok által összeállított listát követve, de a korábbi, malawi orvosmisszió során szerzett tapasztalatok alapján is tudtuk, hogy mire lesz szükség a műtétek biztonságos elvégzéséhez” – mesélte dr. Nagy Gábor idegsebész, aki dr. Nagy Dáviddal 2017 óta már 4 afrikai orvosmisszióban vett részt. Tapasztalataik Etiópiában is hasznosnak bizonyultak, ám ezúttal nem az volt a cél, hogy minél több beteget megoperáljanak, hanem az, hogy átadják tudukat, illetve elkezdjék egy szakmai továbbképzés kiépítését.
Mint ismertették, Etiópiában nincs a magyarhoz hasonló egészségbiztosítási rendszer. Általában a beteg vagy a családja veszi meg és viszi be a kórházba az ellátáshoz, műtéthez szükséges eszközöket. Ha műtét közben kiderül, hogy az adott eszköz nem felel meg, vagy éppen akkor megy tönkre, akkor a családot elküldik egy újért, addig várni kell.
Az afrikai missziós programon először részt vevő dr. Bata Máté aneszteziológust az lepte meg a leginkább, hogy ilyen kevés ráfordítás és alacsony szintű szervezettség mellett egyáltalán működik valahogy a rendszer. „Mindenből a legegyszerűbb típus állt rendelkezésre, a bemosakodáshoz például a »sarki bolt« tömbszappanját használhattuk és 70 százalékos alkoholt” – tette hozzá dr. Nagy Dávid idegsebész.
„Szerencsések vagyunk, hogy ilyen szinten tudunk gyógyítani”
Mint mondták, az idegsebészeti ellátás spektruma egészen más egy fejlődő országban, mint a nyugati, fejlett országokban. A misszió résztvevői egyetértettek abban, hogy a kinti munkához nagyfokú rugalmasságra van szükség, ám ezzel és a kellő felkészültséggel számos technikai hiányosság leküzdhető. Összességében tehát azt látták, hogy ilyen körülmények között is meg tudnak tanulni dolgozni, azonban egy-egy beavatkozás sokkal több időt vesz igénybe, mint modern felszereltséggel.
„Az ember ott átértékeli, hogy hol van a helyünk a világban, milyen a magyar egészségügyi ellátás, és rájön, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy ilyen szinten tudunk gyógyítani” – fogalmazott dr. Nagy Dávid. „Az ottani állapotokat látva a magyarországi egészségügy szervezettsége is más megvilágításba kerül” – fűzte hozzá dr. Bata Máté. Az aneszteziológus kiemelte, ez az út olyan kihívások elé állította őt, amilyenekkel itthon nem találkozott. Úgy véli, mindezzel ezzel emberileg és szakmailag is több lett.
Ez is érdekelhet
• a Semmelweis Egyetemről dr. Nagy Gábor és dr. Nagy Dávid idegsebészek, dr. Bata Máté aneszteziológus;
• a Heim Pál Kórházból: dr. Pálinkás Edina fül-orr-gégész;
• a PTE-ről: dr. Jakab Péter Kinga fül-orr-gégész, dr. Kármán Marianna Afrika-kutató, dr. Szeremley Csaba, fotós, szervező
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
