„A kutatás során azt tanultuk meg a múltból, hogy csak azért, mert valaki tehetősebb volt, nem feltétlenül volt egészségesebb is” - idézi a The Guardian Piers Mitchellt, a Cambridge-i Egyetem tanulmányának társszerzőjét. A régészcsoport szerint tanulmányuk az első tudományos kísérlet arra, hogy összehasonlítsa a bélparaziták jelenlétét olyan emberekben, akik ugyanazon a helyen éltek, de másfajta életmódot folytattak. Így megvizsgálhatták, hogyan befolyásolta az életmód az egészséget és a fertőzésveszélyt.
A régészeti kórtannal foglalkozó International Journal of Paleopathology című szaklapban megjelent cikkükben Mitchell és munkatársai bemutatják, hogyan alkalmaztak mikroszitálást és digitális mikroszkópos eljárást a két cambridge-i temetkezési helyen feltárt üledék elemzésekor, fonalférgeket, ostorférgeket és más bélparazitákat keresve. Ezek emberi és állati ürülékben találhatók mikroszkopikus élőlények, amelyek rossz higiéniás körülmények között könnyen elszaporodnak.
A helyi Ágoston-rendi kolostor temetőjében 19 szerzetesi sírt találtak a 13. és a 16. század közötti időszakból, míg a vár melletti Mindenszentek-plébániatemplom temetőjében a 10. és a 14. század közötti időszakból 25 felnőtt sírját tárták fel. Utóbbiban általában szegényebb embereket, köztük parasztokat temettek el. A kutatás eredményei szerint az élősködő férgek tojásai közel kétszer olyan gyakran fordultak elő a szerzetesek sírjaiban (58 százalék), mint az egyszerű emberek földi maradványai között (32 százalék). „Mind a 19 szerzetes maradványaiban találtunk fonalférgeket, az egyik barátnak ostorférge is volt” – áll a tanulmányban.
Mivel a temetkezési helyek közel vannak egymáshoz, valamint a sírok keletkezési időpontja is közel azonos, ezért a kutatócsoport szerint a feltűnő különbség vélhetően a két csoport életmódja közötti különbségre vezethető vissza. A bélférgek a középkorban az élet természetes velejárói voltak, talán még III. Richárd király is szenvedett fonalférgektől. A kutatócsoport szerint azonban a jobb higiéniai körülmények között élő szerzetesek földi maradványai között talált férgek aránya mégis sokkal magasabb volt a vártnál.
Ez is érdekelhet
Mitchell szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a barátok friss emberi ürüléket használhattak trágyázáskor a veteményeskertjükben. Hozzátette, hogy a fertőzésveszélyt tovább növelhette, ha máshonnan beszerzett sertéstrágyát is felhasználtak erre a célra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
