A módszer lehetővé teheti majd, hogy az emberek hosszabb ideig egészségesek maradhassanak öregedésük közben - idézte a kutatócsoport vezetőjét, Wolf Reiket, a cambridge-i Babraham Intézet tudósát a BBC hírportálja. Reich hangsúlyozta, hogy az eLife folyóiratban publikált kutatásuk még nagyon korai stádiumban van, számos tudományos problémát kell megoldani, mielőtt ez az eljárás klinikai vizsgálat tárgya lehet. Ugyanakkor kiemelte, hogy a sikeres sejtfiatalítás fontos előrelépést jelent.
A technológia az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor az Edinburgh melletti Roslin Intézet kutatói kifejlesztettek egy módszert, amellyel egy juhból vett felnőtt emlőmirigysejtet embrióvá alakítottak. Ez vezetett Dolly , a klónozott bárány létrehozásához.
A Roslin-csoport célja emberi embrionális őssejtek létrehozása volt, hogy ezekből speciális szöveteket, például izmot, porcot és idegsejteket növesszenek. Ezt a technikát 2006-ban egyszerűsítette le a Kiotói Egyetemen dolgozó Jamanaka Sinja professzor. Az IPS-nek nevezett módszer lényege, hogy a felnőtt sejtekhez mintegy 50 napon keresztül vegyi anyagokat adtak, ami genetikai változásokat idézett elő, és a felnőtt sejteket őssejtekké változtatta.
Megfiatalodtak a sejtek
Reik professzor csapata az IPS-technikát 53 éves bőrsejteken alkalmazta. A kémiai fürdőt azonban 50 napról körülbelül 12 napra rövidítették le. A sejtek nem váltak embrionális őssejtekké, hanem megfiatalodtak: úgy néztek ki és olyan tulajdonságokkal bírtak, mintha 23 évesek lennének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A technika nem ültethető át azonnal a klinikai szakaszba, mivel az IPS-módszer növeli a rákos megbetegedés kockázatát. Reik professzor azonban bízik abban, hogy csoportjával találhat egy alternatív, biztonságosabb módszert.
Ez is érdekelhet
Reik szerint az a cél, hogy az emberek egészségesebb módon öregedhessenek meg. A professzor úgy véli, először olyan gyógyszerek kifejlesztése várható, amelyek az idősebb emberek bőrét meg tudja fiatalítani azokon a testrészeken, ahol megsérültek, mert így felgyorsulhat a gyógyulás. A kutatók bebizonyították, hogy ez elvileg lehetséges, a megfiatalított bőrsejtek ugyanis gyorsabban mozognak a sebet szimuláló kísérletekben. A következő lépés az, hogy kiderüljön, a technológia más szövetekben, például az izom-, a máj- és a vérsejtek esetében is működik-e.
