Habár tudósok Dolly bárány 1996-os megalkotása óta közel két tucat állatfaj egyedeit klónozták már sikeresen, beleértve például macskákat, kutyákat, sertéseket, szarvasmarhákat és pónilovakat, illetve emberi embriókat is létrehoztak a technológiát használva, valójában mostanáig senki sem volt képes klónozott főemlős újszülötteknek életet adni. Muming Poo, a sanghaji Kínai Tudományos Akadémia munkatársa szerint ugyanakkor immár elhárultak a főemlős fajok klónozása előtt tornyosuló technikai akadályok.
Sikeres, de nem elég hatékony eljárás
A kutató és kollégái a Cell című tudományos lapban jelentették be, hogy klónozással létrehoztak két egészséges makákót. A 7 és 8 hetes nőstények a Zhong Zhong és a Hua Hua nevet kapták. A kísérletet lefolytató szakemberek szerint ezzel lehetségessé vált a főemlősök klónozása, beleértve az embereket is. Ugyanakkor a csapat nem tervez ilyen irányba elmenni, mivel a legtöbb tudós a világon ellenzi emberek ilyen módon történő reprodukálását, továbbá Poo arra is rámutatott, hogy etikai okokból kifolyólag a társadalom sem támogatná az emberi klónozást.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a folyamat egyelőre nem túl hatékony. A két makákókölyökhöz 127 petét kellett felhasználnia a kutatóknak, ráadásul csupán magzatokat tudtak klónozni, kifejlett egyedeket egyelőre még nem sikerült lemásolniuk. Márpedig Dolly több mint két évtizeddel ezelőtti esete éppen azért is jelentett szenzációt, mivel ő volt az első emlős, amelyet egy felnőtt állatról klónoztak. A kínai tudósok még dolgoznak azon, hogy ezt az eredményt a makákóknál is képesek legyenek megismételni.
Célkeresztben az Alzheimer-kór
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ami pedig a felfedezés hosszabb távú jelentőségét illeti, Poo és társai orvosi kutatásokhoz szeretnének nagy számban genetikailag azonos majmokat megalkotni. Ez egyrészt azért lenne hasznos, mivel ezek az állatok közelebb állnak az emberhez, mint a ma a legtöbb kísérlethez használt egerek és patkányok, továbbá lényeges szempont az is, hogy a klónozás kombinálható genetikai módosításokkal. Egyszerűbben mondva, létre tudnak hozni olyan laboratóriumi egyedeket, amelyek az embereknél különféle betegségeket okozó genetikai defektusokkal rendelkeznek, így mind az adott kórkép, mind a kezelési módok jól vizsgálhatóvá válnak rajtuk. A kutatók elsődleges célja az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór tanulmányozása.
Ez is érdekelhet
Forrás: time.com
