A dél-afrikai, francia, argentin és belga szakemberekből álló kutatócsoport megkövesedett fűkötegek nyomait vizsgálta a KwaZulu-Natal tartománybeli Border barlangban. Mint kiderítették, a korabeli emberek az ágyakat, amelyeket a kölesformák alcsaládja tartozó füvek kötegeiből készítették, a barlang hátuljában alakították ki hamurétegeken. "Úgy véljük, hogy a fűágyakat szándékosan helyezték hamura. Nemcsak azért, hogy tiszta és jól szigetelt alapjuk legyen, hanem azért is, hogy távol tartsa a rovarokat " - mondta Lyn Wadley, a johannesburgi Witwatersrandi Egyetem professzora, a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
A szakember szerint a hamuréteg néha úgy keletkezett, hogy egy korábbi fekhely maradványait elégették, hogy megtisztítsák a barlangot és elpusztítsák a kártevőket. Máskor a tűzrakóhelyek fáinak hamuját használták fel tiszta alapként. Számos kultúrában alkalmazták rovarriasztóként a hamut , mert abban a rovarok nem tudnak könnyen mozogni, lélegezni és harapni, így végül kiszáradnak.
Ez is érdekelhet
"Tudjuk, hogy az emberek nemcsak aludtak, hanem dolgoztak is ezeken a füves felületeken, mivel kőszerszámkészítésből származó hulladékok is vannak a fűmaradványok között" - mondta Wadley, megjegyezve, hogy nagyon sok apró, vörös és narancssárga okkerszemcsét is találtak. "Vizsgálatunk azt mutatja, hogy 200 ezer évvel ezelőtt, fajunk megjelenése után nem sokkal az emberek képesek voltak tüzet előállítani, és használták is a tüzet, a hamut és a gyógynövényeket, hogy tiszta, kártevőmentes táborhelyeket tartsanak fenn. Ezek a stratégiák az egészségre is jótékony hatással lehettek, ami előnyt jelentett ezen korai közösségek számára" - magyarázta a professzor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
