Joseph Lister 1867-ben publikálta Antiseptic Principle of the Practice of Surgery (A fertőtlenítés elve a sebészi gyakorlatban) című művét, amely lényegesen csökkentette a műtéten átesett betegek halálozási arányát. Az ezt követő 40 év során Louis Pasteur és Robert Koch kidolgozta a kórokozók elméletét, amelynek eredményeképpen megszülettek az első védőoltások – a kolera, az anthrax, a veszettség, a tífusz és a pestis ellen, később pedig a malária gyógymódját is felfedezték.
Az első világháború kitörése után azonban hamarosan kiderült, hogy az orvostudomány nem elég fejlett ahhoz, hogy az akkor már tömegesen gyártott fegyverek által okozott sérüléseket hatékonyan kezelni, gyógyítani tudja. Márpedig a háborúban erre elengedhetetlen szükség volt, ami nagy lendületet adott az orvosi technológiák fejlődésének. A röntgen közelmúltbeli felfedezése után nem sokkal már mobil röntgenállomások szolgálták a hadsereget.
Sokszor gondoljuk, hogy az orvoslás 100 évvel ezelőtt még nagyon fejletlen volt. A következő találmányok, eszközök azonban azt bizonyítják, hogy számos ma is használt eszköz éppen ebben a háborús időszakban jött létre. Lássunk tehát tizenegy eszközt, amelyek száz évvel ezelőtt, 1915-ben kezdtek el használni!
1. Röntgenkocsi
A röntgen nem volt régi találmány az első világháború kitörésekor. A háború során mobil röntgenállomások épültek, amelyek el tudtak jutni a hadszínterekre.
2. Dekompressziós kamra
A mélytengeri búvároknál tapasztalható dekompressziós betegség (más néven keszonbetegség) elkerülésére, kezelésére használt dekompressziós kamra, amelyben a nyomás fokozatosan, lassan csökkenthető, így elkerülhető a betegség.
3. A tífusz elleni vakcina
1915-ben a tífusz elleni oltóanyaggal mobilcsapatok járták Európát, így sikerült csökkenteni a tífuszban meghaltak számát.
4. Az EKG feltalálása
Willem Einthoven 1908-ben fedezte fel az általa " elektrokardiogram "-nak nevezett mechanizmust, amikor a szívzörejeket kívánta vizsgálni. Felfedezéséért 1924-ben nyerte el a fiziológiai Nobel-díjat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
5. Mágneses medicína
A mágneses készüléket arra használták, hogy a testben maradt vas-, illetve nikkel darabokat megtalálják.
6. A sebesültek gyógyítása
Az úgynevezett Mechanico-terápiát Németországban fejlesztették ki az első világháború alatt. Az alkalmazott terápia elsődleges célja az volt, hogy a sebesültek minél rövidebb idő alatt felépüljenek, és vissza tudja térni a harctérre.
7."Lábadozógép"
Ez a találmány szintén Németországból származik, és azok a katonák használták, akik már majdnem felgyógyultak. A masina a sérült testrészt igyekezett minél előbb mobilizálni.
8. Háborús sérültek
Néhány hadi sebesülés maradandó nyomokat hagyott: a sérülteknek hiányoztak bizonyos végtagjaik. Ebben az időszakban készültek különböző végtagprotézisek.
9. Háborús veszteségek
A háborúban maradandó sérülést szerzett betegek rehabilitációjának az volt az elsődleges célja, hogy gazdaságilag aktívak maradjanak. Ezért olyan művégtagokat és olyan programokat fejlesztettek ki, amelyek segítségével a sérültek bekapcsolódhattak a termelésbe.
10. Sebkezelés
A pamut vatta hiánycikknek számított a háború folyamán, ezért olyan anyaggal igyekeztek helyettesíteni, ami könnyen és olcsón elérhető volt. Ilyen volt például a tőzegmoha.
11. "Testmérő"
Manapság számos biokémiai és fizikai tesztet folytatnak, hogy kiderítsék, hogy valaki egészséges-e vagy beteg. A háború során Franciaországban használtak egy olyan készüléket, amely a test aszimmetriáit volt képes megmérni.
További képeket nézegethet ide kattintva!
