Rossz emlékeinkből kellemeset csinál egy fénysugár

A Daily Mail brit lap értesülései szerint a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói a fegyveres konfliktusokból hazatérő katonák poszttraumás stresszét, illetve a súlyos fóbiákat kezelnék a technológia segítségével.

A módszer, amelynek működését egereken sikerült eddig bizonyítani, lehetőséget ad rá, hogy módosítsuk a memóriánkban rögzült emlékeket. A sci-fi filmekből ismerős módszer hasonló a Tommy Lee Jones és Will Smith főszereplésével forgatott Sötét zsarukban látható neutralizátor működéséhez.

A férfiakat gyakran éri az a vád, hogy készakarva "felejtik el" a születésnapokat, házassági évfordulókat, de egyszerű feladatokra, bevásárolni valókra sem emlékeznek. A férfiak azonban valóban feledékenyebbek. A problémát vizsgáló kutatásból kiderült, hogy a résztvevők nagyjából felének vannak memóriaproblémái - ráadásul valamivel több férfinek, tekintet nélkül arra, hogy mennyi idősek. A fiatalabb férfiak ugyanis legalább annyira feledékenyek, mint idősebb társaik. Kattintson a folytatásért ! A módszert számos kutató próbálta már kikísérletezni. A tudomány jelenlegi állása szerint egy, az érzelmeinkre ható élmény évekkel később is képes ugyanazt az intenzív érzetet kelteni. Az MIT kutatóinak nagy áttörése, hogy felfedezték az emlékeket az érzelmekkel összekötő agyi "útvonalat".

Azt találták, hogy egyetlen emlék képes félelmet, boldogságot, vagy izgalmat ébreszteni az alany agyában, attól függően, hogy az agy melyik területével lép kapcsolatba.

A című tudományos folyóiratban megjelent felfedezés szerint a kutatók bizonyították, hogy képesek az emlékhez kötődő negatív vagy pozitív emlékeket a visszájára fordítani.

"A jövőben képesek lehetünk olyan módszerek kifejlesztésére, amelyek segítségével az emberek könnyebben idézik fel a pozitív emlékeiket és kevésbé emlékeznek a rossz dolgokra" - magyarázta Dr. Susumu Tonegawa, az MIT Picower Intézetének munkatársa, amely a tanulás és az emlékezet titkait kutatja.

Tonegawa csapata egereken demonstrálta a technológia működését: az egyik csoport tagjainak áramütéseket adtak, hogy rossz emlékeik keletkezzenek, míg a másik csoportnak kellemes emlékeket "adtak", azáltal, hogy egy ellenkező nemű egérrel zárták őket egy ketrecbe.

Az emlékek bevésődése során a kutatók az agysejtek működését figyelték, ugyanis arra voltak kíváncsiak, hogy a hippokampusz és az amygdala nevű agyterületek (amelyek az érzelmekért felelősek) hogyan aktiválódnak a folyamat során .

Az emléket ezután újra előhívták, azáltal, hogy fénypászmákkal világították meg ugyanazokat az agysejteket. Ennek eredményeként az egerek a félelem, illetve az öröm jeleit mutatták, attól függően, hogy melyik emlékeket hívták elő a kutatók.

A kísérlet második szakaszában ezután más hullámhosszú fényt használtak és más agyi területeket céloztak meg, ezáltal megfordítva az emlék pozitív vagy negatív mivoltát. Így az áramütést kapó egerek már nem produkálták a félelem jeleit, amikor újra átélték az emléket. A kellemesebb emlékeket kapó társaik viszont félni kezdtek, amikor a szemükbe világítottak.

"Azt akartuk tudni, hogy a memóriánk szabadon társítja a pozitív vagy negatív érzéseket az emlékekhez, vagy azokat a bevésődés pillanatában örökre megjelöli" - magyarázta Roger Redondo, a kutatási anyag egyik társszerzője.

A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy a poszttraumás stressz ellen is hatékonyak lehetnek.

Ez is érdekelhet

baleset

Baleset lett a tréfából Berettyóújfaluban

áramütés

Fiatalok tucatjai szenvednek súlyos áramütést a vasúton

elhanyagoltság

„Anyámnak minden fontosabb volt, mint én”

PTSD

„Rettegek újra biciklire ülni. Mit tegyek?”