Szemek nélkül látni

Vannak olyan vakok, akik fehér bot és vezetőkutya nélkül is képesek teljes életet élni - sőt olyan dolgokra is képesek, melyeket korábban elképzelhetetlennek tartani. A fantasztikus titok nyitja az echolokáció.

Az echolokáció régóta ismert a tudósok számára: jó néhány állatfaj, például a denevérek, a delfinek, a bálnák tájékozódnak úgy, hogy hangokat vagy hangsorozatokat bocsájtanak ki, majd ezen impulzusok visszaverődése alapján kiszámítják, hogy a tereptárgyak (vagy éppen az élelemül szolgáló rovarok, halak) pontosan milyen helyzetben vannak és hogyan mozognak hozzájuk képest. Ezen az elven alapul például a szonár is.

A módszer nem ismeretlen az emberek számára sem: vakok - sőt látók is - képesek lehetnek kifejleszteni magukban ezt a képességet, vagyis azt, hogy általuk keltett hangok segítségével tájékozódjanak. Az echolokációt használók folyamatosan csettintgetnek, a hangok visszaverődnek a tárgyakról és így lehetővé teszik a tájékozódást.

Kanadai kutatók néhány éve kimutatták, hogy az echolokációt alkalmazók az agyuknak azt a részét használják a tér modellezésére, amely látó társaikban a látási ingerek feldolgozására szolgál. A Nyugat-Ontariói Egyetem agykutató központjának munkatársai a PLoS ONE című folyóiratban megjelent tanulmányukban elemezték az emberi echolokáció idegtudományi alapjait.

A tudósok először az ekholokációra képes vak emberek fülébe helyezett apró mikrofonok segítségével hangfelvételt készítettek a csettintésekről és alig hallható visszhangjaikról, amelyekkel a kísérleti személyek különböző ismeretlen tárgyakat - autót, zászlót, vagy egy fát - próbáltak azonosítani. Ezután a laborban visszajátszották az alanyoknak a felvételeket, közben a legmodernebb funkcionális mágneses magrezonanciás képalkotó (fMRI) berendezéssel rögzítették az agytevékenységük mintázatát. Az echolokációs hangfelvételek visszahallgatása közben a vakok nemcsak hogy felismerték a tárgyakat a visszhangok alapján, de agyuknak mindeközben az a területe mutatta a legélénkebb aktivitást, amely a látó emberekben a vizuális információ feldolgozására szakosodott. Érdekes módon a hallási ingereket feldolgozó agyterületek nem mutattak nagyobb aktivitást a visszhangokat is tartalmazó kültéri hangfelvételek hatására, mint amikor ugyanezekből a felvételekből eltávolították a visszhangokat.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Ugyanezeket a kísérleteket ép látású emberekkel megismételve, akiknek nem volt tapasztalatuk az echolokációban, a látó alanyok semmit sem érzékeltek a visszhangok által leképezett tárgyakból, és az agyuk sem mutatott semmiféle echolokációra jellemző aktivitási mintázatot. A vizsgált vak emberekben a normálisan látásra "szakosodott" agyi területek az echolokációban találják meg szerepüket.

Az echolokáció segítségével a vakok komplex és részletes képet kaphatnak a környezetükről, nemcsak a tárgyak elhelyezkedését határozhatják meg, hanem a kiterjedtségüket - mennyire nagy egy tárgy és milyen alakja van -, sőt azt is, hogy milyen sűrűségű anyagból készült.

A legsikeresebb echolokáció-használók olyan tevékenységekre is képesek, melyet más, hozzájuk hasonló látássérültek elképzelhetetlennek tartanak: kerékpároznak, kosárlabdáznak, görkorcsolyáznak, túrázni járnak. Az echolokáció egyik élharcosa, Daniel Kish, aki több száz embert tanított már meg a módszerre, azt állítja, a csettintő hangok segítségével jobban tudja élvezni a világ szépségeit - például, "meg tud nézni" egy olyan épületet, mely mellett egyébként csak elmenne.

Dr. Tom Pey, egy brit alapítvány, a Royal London Society for Blind People képviselője szerint a módszer nagyszerű, de főleg a fiatal gyerekek számára jelenthet megoldást, és arra is fel kell készülni, hogy lehetnek ellenzői is.

"Az egészségügyben, különösen a látássérülteknél sok a konzervatív erő. Nem mindig azt nyújták, amire a vakoknak szükségük van. Az is akadály lehet, hogy a csettintés felhívja a figyelmet a látássérültre, pedig sokak szerint a társadalomba való beilleszkedés kulcsa, hogy ne legyen túl feltűnőek" - mondja a szakember. "Az echolokáció nem való mindenkinek, nem mindenki tudja megtanulni. De az, amit Daniel Kish és még néhányan csinálnak, elképesztő. Megemelem előttük a kalapom, hiszen vakok ezreit inspirálhatja."

megnézhet egy dokumentumfilmet (angolul) egy echolokációt használó fiatalemberről.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.