Harcolj vagy menekülj
A félelmetes helyzetekre az evolúció során kialakult az úgynevezett "harcolj vagy menekülj" válaszreakció, vagyis a szervezetünk egy-egy komoly stresszhelyzetre, fizikai veszélyre úgy reagál, hogy megemeli a szívverést, kitágítja a pupillákat, megnöveli az izmok vérellátását, fokozza az adrenalin nevű hormon termelődését stb. Ezek mind szükségesek voltak ahhoz, hogy képesek legyünk elmenekülni egy feldühödött vadállat elől, vagy fel tudjuk vele venni a harcot. Ezt a reakciót a központi idegrendszer szabályozza.
Ezek a reakciók akár az életünket is megmenthetik (bár manapság meglehetősen kicsi az esély arra, hogy egy veszélyes vadállattal kell szembenéznünk), de az adrenalin megnövekedett szintje akár károsíthatja is a szervezetünket, elsősorban a szívünket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hirtelen ijedtség különösen a szívbetegekre lehet veszélyes
Akár halált is okozhat
A szívritmus zavarai pedig akár a vérnyomás zuhanásához, az agyi vérellátás akadályoztatásához, és eszméletvesztéshez is vezethetnek. Szélsőséges esetben ezek az események halált is okozhatnak.
A szakemberek szerint ráadásul ezek a kellemetlen, időnként halálos tünetek nemcsak a félelem miatt alakulhatnak ki, hanem más, extrém erős érzelmek is kiválthatják a fokozott adrenalintermelődést, így az esetleges szívritmuszavart is. Ezek közé tartozik például a szexuális együttlét, egy sportesemény miatt érzett izgalom, de akár hangos zajok, sőt szagok is okozhatják a szervezet pánikreakcióját.
Nagyon ritka
Szerencsére, rendkívül ritka, hogy valaki halálra ijedjen, de egyáltalán nem lehetetlen. Az idősebbek, illetve a szívbetegek nagyobb veszélyben vannak, hiszen eleve nem működik már olyan jól a szívük. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a fokozott stresszre adott válaszreakcióinkon mi magunk is változtathatunk, a különböző stresszkezelési technikákkal (jóga, meditáció stb.) ugyanis "megtaníthatjuk" a szervezetünket arra, hogy kevésbé erőteljesen reagáljon.
Ez is érdekelhet
