A középiskolai sportbalesetek több mint 10 százalékában fordul elő agyrázkódás. Az elmúlt 10 évben pedig több mint 60 százalékkal nőtt meg a sürgősségi osztályokra jelentkező, kisebb agyi traumán átesett, sportbalesetes betegek száma. A legtöbb agyrázkódásos beteg ilyenkor azt a tanácsot kapja orvosától, hogy a mielőbbi gyógyulás érdekében pihenjen, maradjon ágynyugalomban. A pihenésre vonatkozó javaslat ilyen esetekben elsősorban azt célozza, hogy a beteg elkerüljön egy esetleges újabb sérülést a lábadozás fázisában.
A wisconsini gyermekkórház új kutatásában 88 agyrázkódást elszenvedett 11 és 22 év közötti beteget vizsgáltak meg. A betegeket két csoportra osztották: az egyik csoport tagjainak öt napon át teljesen nyugalomban kellett lenniük, a másik csoport tagjainak pedig csupán egy-két napig kellett pihenniük, majd fokozatosan vissza kellett térniük a mindennapi aktív életbe. Akiket szigorú pihenésre ítéltek, nem mehettek dolgozni, sem iskolába, és nem végezhettek semmilyen fizikai aktivitást öt napon át.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kísérlet eredményeiből az derült ki, hogy azok a betegek, akik a szigorú pihenésre lettek ítélve, nem gyógyultak jobban: nem javulnak a tüneteik, az egyensúlyuk, illetve a gondolkodási képességük. Ehelyett azt tapasztalták, hogy a sérüléstől számított első tíz napban súlyosabb tüneteket produkáltak, mint azok, akik kevesebbet pihentek.
Az újabb eredmények szerint tehát óvatosnak kell lenni a szigorú pihenés javaslatával az agyrázkódásos fiatalok esetében. Úgy tűnik, érdemes egy rövidebb pihenéssel töltött periódus után fokozatosan visszatérni az aktív életbe.
Ez is érdekelhet
