Bár az még egyelőre a kutatók előtt sem ismert, hogy milyen következménye van a magzati sejtvándorlásnak, igen valószínű, hogy ezek a meg nem született, ám valahogyan továbbélő sejtcsomók felelősek bizonyos, szinte kizárólag nőket sújtó betegségekért – írja a hvg.hu a magzati mikrokimérizmust bemutató cikkében.
A Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba, illetve a magzatból az anyába is átkerülhetnek sejtek, amelyek aztán évtizedekig életben maradhatnak a bőrben, a májban vagy a lépben. Néhány éve kislányok köldökzsinórvérében idősebb fiú testvéreik sejtjeire bukkantak holland kutatók, és ebből arra következtetnek, hogy az anya és magzata közötti sejtvándorlás sokkal gyakoribb, mint korábban feltételezték.
Összesen 37 nő agyának több területén bukkantak rá az Y-kromoszóma nyomaira. A legidősebb nő, akinél megtalálták a - feltételezés szerint - fiától származó sejteket, 94 éves volt, tehát a hatás igen hosszú ideig fennmaradhat. A kutatás megdöbbentő eredménye azonban az, hogy olyan nők egyötödében is találtak férfi DNS-t, akik sosem szültek fiút.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jelenség okát Klujber Valéria genetikus úgy magyarázta a hvg.hu-nak , hogy a korábbi magzatok sejtcsomók formájában megmaradhatnak a nőkben, akár évtizedekig is eléldegélnek bennük, hiszen osztódással folyamatosan újratermelik magukat. Így kaphatott az anya, aki sosem szült fiút akár egy korábbi elhalt fiúmagzatból is Y-kromoszómát.
Hogy történhet ez?
Papp Zoltán genetikus, szülész-nőgyógyász professzor a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, hogy ha egy fiúmagzatot viselő terhesség elhal, akkor abból minden esetben visszamaradnak férfi eredetű DNS-láncok is. Tehát, ha egy nő rendszeresen él nemi életet, és a partnerével nem védekezik, akár minden hónapban megfoganhat, úgy, hogy a fogantatás sokszor ki sem derül, mert a megtermékenyített petesejt végül nem ágyazódik be, nem fejlődik tovább. További magyarázatul szolgálhat az elég gyakori ikerfogamzás jelensége is, (nagyjából minden ötvenedik terhesség ilyen), ahol az ikerpár egyik tagja az esetek felében a terhesség tizenkettedik hete előtt felszívódik.
Ezekből a magzattá ki nem fejlődött, elhalt sejtcsomókból átvándorolhatnak sejtek az anyába, sőt az aktuális magzatba is: ha az megszületik, akkor a gyerek hordozhat az elhalt magzatokból , tehát a meg nem született testvéreiből származó géneket.
A hvg.hu teljes cikkét ide kattintva találja.
