A kutatók egy bizonyos gyógyszerkombinációval és elektromos impulzusokkal "újranövesztették" a gerincvelőt és az agyat összekötő idegeket. Az állatok két hét múlva nem csak járni, de lépcsőzni és futni is tudtak. Gregoire Courtine professzor elmondta, a kutatás azt bizonyítja, hogy a szervezet fel tud épülni olyan sérülésekből, amelyekről eddig azt gondoltuk, hogy végleges bénulást okoznak. A svájci kutatócsoport a tervek szerint jövőre kezdődhetnek meg a humán kísérletek gerincsérült betegek részvételével.
A Zürichi Egyetem kísérletében a patkányok gerincszövetét elvágták, de nem teljesen vágták át. Az állatok képtelenek lettek járni, mivel az agyból származó jelzések nem jutottak el a megfelelő helyre. Amikor azonban egy mellényben a hátsó lábaiknál fogva felfüggesztették a patkányokat, és a gerincük alsó részét gyógyszerekkel és elektromos impulzusokkal stimulálták, a szunnyadó idegek újraaktiválódtak. Az agyból származó jelzések "megkerülték" a sérülés helyét, és helyreállt az összeköttetés az altesttel.
Courtine professzor szerint ez a neurorehabilitáció világkupájának számít. A kísérleti állatok valóságos sportolókká váltak, pedig néhány héttel korábban még teljesen le voltak bénulva. "Az akaratlagos mozgás 100 százalékos regenerálódásáról beszélünk" - tette hozzá a szakértő.
Ez is érdekelhet
A terület más szakértői üdvözölték a folyóiratban megjelent kutatást, de óvatosságra intenek. A patkányok idegrendszere ugyanis nem teljesen ugyanolyan, mint az embereké, és a gerincsérülések többsége kiterjedt zúzódással jár, nem egy pontos bemetszést jelent.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
