Kockázatmentesség a cél
Az orvostársadalom, illetve kutatók hada régóta jelentős erőfeszítéssel próbálja elérni a teljes kockázatmentességet a véradásban. A vér és a vérből készült termékek adása megfelelően alkalmazva a legtöbb esetben életmentő, ám magában hordozza a különböző emberi vírusfertőzések átvitelének lehetőségét. A véradókat, illetve a levett vért eddig is szűrték, de a veszélyt csak csökkenteni lehetett. Ennek fő oka, hogy a fertőzés után a szűrésre használt vizsgálatokkal nem lehet azonnal felismerni a vírust. Transzfúzióval leggyakrabban a vírusos májgyulladás (hepatitis B és C) vihető át, de ritkán még ma is előfordulhat a HIV (AIDS-vírus) vagy egyéb vírusok bejutása a transzfundálandó vérbe. A NAT célja a fertőzések transzfúzióval történő átvitelének megakadályozása a korai kimutatás révén.
Ablakperiódus
A fertőzés (és a vírushordozás, tehát fertőzővé válás) bekövetkezte és a szűrő teszt pozitívvá válása közötti időt a szakzsargon ablak periódusnak nevezi. Ha a véradó - aki a fertőződés után gyakran igen sokáig, akár évekig tünetmentes maradhat - ebben az ablakperiódusban megy el vért adni, akkor a szűrővizsgálat nem fedezi fel a veszélyt, és nem lehet elkerülni, hogy a levett vér, illetve az abból készült termékek beadásra kerüljenek. Óriási előrelépést jelentett, amikor lehetővé vált a vírus ellen a szervezet által termelt antitestek, illetve a hepatitis B esetében a vírusrészecskék (antigén) kimutatása. Azonban az ablakperiódus így is elég nagy maradt. Következésképpen a tudósok fő törekvése az ablakperiódus lehetőség szerinti lerövidítése.
Élvonalbeli technológia
Dr. Szendrei László laboratóriumi főorvos szerint lényeges szakmai követelmény minden eszközt megkeresni, a kockázati idő rövídítése céljából. Elmondása szerint- félmillió véradásból találnak egy HIV-fertőzött donort. Jelenleg összesen 1500 HIV fertőzöttet tartanak nyilván, a becslések szerint viszont legalább 4-4,5 ezren élnek hazánkban, akik nem is tudnak arról, hogy hordozzák az AIDS vírusát. Az a 4-5 ember, aki esetleg fertőzött vért kap, ennek többszörösét fertőzheti meg. A NAT technológia a legszélsőségesebb esetben, a hepatitis C-vírusnál az eddigi kb. hetven napról akár 5 napra is csökkentheti a "bujkálás" időszakát, de a HIV-nél is negyedeli a bizonytalan periódust, már 15 nappal a fertőződés után kimutatható, szemben az eddigi több hónappal. A NAT forradalmasítja a véradás szűrését, mivel a vírusban levő, csak a vírusra jellemző nukleinsavat speciális sokszorosítás (ún. amplifikáció) után igen nagy érzékenységgel lehet kimutatni. A kimutatás érzékenységének növelése lehetővé teszi az ablakperiódus csökkenését.
A NAT technika olyan kis mennyiségű virális RNA-t és DNA-t is kimutat, amit a jelenleg elfogadott szerológiai módszerek nem. Jellemzi a nagyfokú érzékenység és specificitás a virális nukleinsavval szemben.
Véradás-helyzet hazánkban
A biztonságos hazai vérellátáshoz évente 500.000 egység vérre van szükség. Ez a mennyiség közel fél millió önkéntes véradó segítségével valósulhat meg. Az elmúlt évben (2006.) több, mint 11.000 véradó eseményen 442.296 véradó jelent meg, hogy segítsen beteg embertársain.
A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében, de 2007-ben is prioritásként kezeli a lakosság részvételi arányának emelését, ezen belül is a 18. életévüket betöltött fiatalok megnyerését. Véradó lehet mindenki, aki egészséges betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nők évente háromszor, férfiak évente ötször adhatnak vért. Két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie.
A véradás alkalmával steril vérvételi zsákba, egyszerhasználatos tű segítségével 4,5 deciliter teljes vért vesznek le (egy egység/1E), és egy keveset a vizsgálathoz mintacsövekbe.
2008 tavaszától?
A Nat szisztéma teljesen automatizált a véradók szűréséhez. Egyedi minták tesztelését is lehetővé teszi. Nincs szükség a berendezés speciális elhelyezésére, működéséhez szobahőmérséklet és az általános laboratóriumi feltételek megléte elegendő. 500 minta kevesebb mint 9 óra alatti feldolgozása egyetlen technikussal megoldható. A technológia minimalizálja az emberi hibalehetőségek előfordulását, de a teljesen rizikómentes transzfúzió elérésre még várni kell. A szakemberek szerint, hazánkban 4-5 ilyen berendezés elegendő lenne.
Azokban az országokban, ahol bevezették a NAT szűrést, a korábbiakhoz képest jelentősen növekedett a transzfúziók biztonsága. Remélhető, hogy 2008 tavaszától Magyarországon is bevezetésre kerül ez a technológia.
Ez is érdekelhet
Forrás: Dr. Bodó György
