A gyerekeid már élhetnek a Holdon is

Már a mi életünkben megvalósulhat sok sci-fi-alkotó álma: az emberiség több égitesten megtelepedett fajjá válhat. Az Egyesült Államok az Artemis-programmal nemcsak a Mars, hanem a Hold meghódítását is célul tűzte ki.

Elsőként Neil Armstrong lépett a Holdra 1969. július 20-án. Később három év alatt hat misszió keretében összesen 12 amerikai férfi fordult meg az égitesten. Az utolsó landolást bő ötven éve valósították meg 1972. december 11-én a 24.hu beszámolója szerint. Azóta nemhogy más űrszervezetnek, de még a NASA-nak sem sikerült újabb űrhajósokat juttatnia az objektumra, a Hold-missziók ugyanis rendkívül költségesnek bizonyultak.

Hold, űrutazás, Artemis-program
Te laknál a Holdon? Fotó: Getty Images

<span>Vissza a Holdra</span>

Az 1960-as és '70-es évekhez képest a 2010-es évekre az űriparnak óriási gazdasági jelentősége lett. A távközléstől a navigáción át a klímakutatásig számos szektor támaszkodik a világűrre.

Bár az idegen élet keresésétől önmagában nem lesz jobb a Földön lakni, a kutatások során született egyéb felfedezések, a megfigyelésekhez szükséges technológiák idővel a laikus életére is kihatnak. Gondoljunk csak a wifire, amely a csillagászok munkája nélkül nem születhetett volna meg. 

A piacon nemcsak olyan óriások vannak jelen, mint amilyen az amerikai SpaceX, hanem immár magyar vállalatok is megjelentek. Az űrben emellett sok még a kiaknázatlan lehetőség, az aszteroidákon található nyersanyagok kinyerése például a távoli jövőben virágzó üzletággá nőheti ki magát. Nem csoda, hogy az elmúlt években újabb, ezúttal elsősorban az Egyesült Államok és Kína között zajló űrverseny kezdett el kibontakozni, amelybe a busás nyereség reményében magáncégek is becsatlakoztak. Amerika legfőbb célja ismét az lett, hogy asztronautát juttasson a Holdra, sőt, a NASA a hosszú távú emberi jelenlétet és az első emberes Mars-missziókat is meg akarja alapozni. A tervet pedig az Artemis-program keretében valósítanák meg.

A célok az elnökökkel együtt változtak

Az elmúlt mintegy két évtizedben a politikai rivalizálás súlyos hatást gyakorolt az amerikai emberes űrmissziós projektekreGeorge W. Bush már 2004-ben felkérte a NASA-t a tartós holdi emberi jelenlét kialakítására, Barack Obama adminisztrációja ugyanakkor 2010-ben törölte az úgynevezett Constellation-programot, Mars- és aszteroida-fókuszú űrpolitikát vezetve be. De ez a csapásirány sem bizonyult hosszú élettartamúnak: Donald Trump ugyanis 2017-ben úgy döntött, hogy az elsődleges cél mégis a Hold, majd ezt követően a Mars legyen – ezzel megszületett az Artemis-program. Az egymásnak ellentmondó elnöki döntések megnehezítették a NASA munkáját  még akkor is, ha a programok között egyes fejlesztéseket át tudtak menteni.

Az asztronauták Holdra szállítása, illetve a szükséges technológiák létrehozása ma sem olcsó mulatság, viszont sokkal kisebb gazdasági kihívást jelent a folyamat, mint 50-60 évvel ezelőtt, és a kockázatok is sokat mérséklődtek. A folyamatot az Egyesült Államok újabb megközelítése is könnyíti: számos fejlesztést, így az űrhajók kidolgozását a NASA-nál hatékonyabban működő magánvállalatoknak, például a SpaceX-nek szervezik ki, ezzel nemcsak pénzt, hanem időt is spórolhat az űrhivatal.

Az Artemis-program a NASA egyik, ha nem a legnagyobb vállalkozása. A robotizált és emberi küldetések révén Amerika űrhajósokat juttatna a Holdra, űrállomást építene fel az égitest körüli pályán, egy bázist alapítana a felszínen, valamint a Holdtól indulva idővel a Marsra is asztronautákat küldene. Amennyiben a program sikeres lesz, történelmünkben egészen új fejezet kezdődhet: az emberiség több égitesten megtelepedett fajjá válhat.A történelmi missziókat a NASA nem egyedül tervezi kivitelezni. A már fentebb említett magáncégek mellett az európai, a japán és a kanadai űrügynökség is részt vesz a küldetésekben. Az újabb Holdra szállás az Artemis-2 keretében előreláthatóan 2025-ben jöhet e. A tervek szerint a misszióval első alkalommal léphet majd nő és nem fehér személy a Hold felszínére. 

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Emlőrák: több ezer életet menthetne meg a korai felismerés

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17 °C
Minimum: +5 °C

Az éjszaka képződött köd, illetve rétegfelhőzet kiterjedése fokozatosan csökken, legtovább az északkeleti határnál marad meg. Másutt fátyolfelhős idő várható, de észak felől csökken annak is a mennyisége. Legfeljebb ködszitálás fordulhat elő a ködös területeken. A délnyugati, nyugati szél időnként megélénkül. A hőmérséklet kora délután 13 és 20, késő este 6 és 13 fok között alakul. Ami az orvosmeteorológiai helyzetet illeti, fronthatás egyelőre nem érvényesül, így a frontérzékenyek is nyugodt, panaszmentes napra készülhetnek.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra