Az agyunk a belső fültől, a szemektől, az izmoktól és az ízületektől érkező jelek segítségével érzékeli a mozgást. Amennyiben viszont egymásnak ellentmondó információkat kap, "összezavarodik", nem tudja eldönteni, hogy mozgásban vagyunk-e, vagy sem - ennek az eredménye az utazási betegség. Vegyünk egy példát! Ha autóban ülünk, szemeink látják a mellettünk elhaladó fákat és regisztrálják a mozgást. A belső fül is érzékeli a mozgást, az izmok és az ízületek ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a testünk mozdulatlan. Az agy érzékeli, hogy az üzenetek között nincs kapcsolat, ez pedig rosszulléthez vezethet. Heléna jól ismeri ezt a rendkívül kellemetlen állapotot, hiszen évekig szenvedett tőle - és még most is kínozná, ha nem készülne fel alaposan minden egyes utazásra. "Régebben az volt a jellemző, hogy nem sokkal az autó vagy a vonat indulása után elkezdtem szédülni, fájt a fejem, hányingerem lett, alig tudtam bármire is koncentrálni. Ilyenkor azt éreztem, hogy konkrétan megfordul velem a világ."
A nők és a gyerekek a leginkább érintettek
Az utazási betegség nemcsak akkor jelentkezhet, ha autóban, buszon vagy vonaton ülünk, hanem repülőgépen, hajón, sőt, akár a vidámparkban a hullámvasúton is "utolérhet" bennünket. Bárkinél kialakulhat, de a nők és a 2-12 éves kor közötti gyerekek a leginkább veszélyeztetettek. Vannak egyéb rizikófaktorok is: nagyobb a kockázat annál, aki hormonális fogamzásgátlót szed, a belső fület érintő megbetegedésben szenved, migrénnel, Parkinson-kórral küzd, terhes, vagy, akinek van utazási betegségben érintett családtagja.
A jellegzetes tünetek, amelyekről Heléna is mesélt, a legtöbbször csak addig állnak fent, amíg az érintett meg nem szokja a helyzetet - legyen szó a hajó hullámokon való ringatózásáról, vagy a vonat mozgásáról. Előfordulhatnak azonban kevésbé szerencsés esetek is. "Velem sajnos már megtörtént, hogy olyan rosszul lettem, hogy ki kellett szállnom az autóból, pedig majdnem két órán keresztül küzdöttem, hátha elmúlik a hányinger és a szédülés. Jó ideig vissza sem tudtam ülni. Éppen nyaralni indultunk, mondanom sem kell, hogy nem indult valami fényesen a vakáció" - meséli Heléna.
A fiatal lány egyébként pont ez után az eset után határozta el, hogy kideríti, hogyan könnyíthetné meg önmaga számára az utazásokat. Addig nem igazán foglalkozott a dologgal, ahogy ő fogalmazott, "a túlélésre játszottam", de ez a komoly rosszullét úgy megijesztette, hogy tudta, nem dughatja továbbra is homokba a fejét. "Azzal tisztában voltam, hogy ami velem történik, azt utazási betegségnek hívják, de sose szántam időt rá, hogy kiderítsem, mi ilyenkor a teendő, és másoktól sem kértem segítséget" - így Heléna, aki a háziorvoshoz fordult, a szakember pedig sok hasznos tanáccsal látta el.
Így nem fordul meg velünk a világ
Mivel az utazási betegség nem klasszikus értelemben vett betegség, az érintett nem gyógyítható meg, a tünetek enyhítése, előfordulásuk csökkentése azonban lehetséges. Ez történhet különféle gyógyszerek, például hányáscsillapítók, hányingercsökkentők segítségével, amikkel az utazási betegség jól kezelhető. Célszerű már indulás előtt használni a rosszullét megelőzésére szolgáló készítményt, amiből az utazás alatt is tartsunk magunknál, hátha később is szükség lesz rá. De vannak egyéb "praktikák" is, amelyek segíthetnek, hangsúlyozza Heléna.
"Nagyon fontos, hogy utazás előtt kerüljük a nehéz, zsíros, fűszeres, savas ételeket, és helyettük inkább könnyen emészthető fogásokat válasszunk. Nem ajánlott ilyenkor a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás sem, arra viszont figyelni kell, hogy elegendő vizet igyunk. A friss levegő is hozzájárulhat a rosszullét elkerüléséhez, így ha megoldható, érdemes rendszeresen szellőztetni a járműben. Ne olvassunk, és ne használjunk elektromos kütyüket utazás közben, inkább nézegessük a tájat, és próbáljunk egy távoli, stabil dologra fókuszálni. Nekem egyébként az is beválik, ha hátradőlök, behunyom a szemem, és csak relaxálok."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az is sokat számít, hol ülünk az adott járművön. "Vonaton, buszon lehetőleg az első ülések valamelyikére üljünk, az ablak mellé, és autóban is az anyósülést célozzuk meg. Ha tehetjük, menetiránnyal szemben üljünk, én is csak akkor bírom az utazást, ha figyelek erre. Hajón igyekezzünk valahol középen elhelyezkedni, repülőn pedig a szárnyak körüli részen" - sorolja Heléna, aki hozzátette: "Tudom, hogy így elsőre soknak hangzik ez az egész, de én például sokkal jobban viselem az utazásokat, amióta felkészülten indulok el. Szóval megéri az erőfeszítés."
Legjobban: