Helyközi viszonylatban közel három és félszer gyakrabban utazunk busszal, mint vonattal, ahogy a városi tömegközlekedésben is a buszok viszik a prímet országszerte, megelőzve még a villamosok, trolibuszok, metrójáratok és helyi érdekeltségű vonatok együttes utasszámát is - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-ra vonatkozó kimutatásából. A Dunán és a Balatonon közlekedő hajók közel 750 ezer utast fogadtak az említett év során, míg a légi személyszállítás hozzávetőleg 3,9 millió utazót vonzott be, ám ezek a számok csupán elenyésző töredékét teszik ki a buszos utazásoknak. Összességében kijelenthető tehát, hogy a legtöbben a közutakat választják, ha tömegközlekedéssel kell eljutniuk valahova. Csakhogy ennek lehetnek kellemetlen egészségügyi következményei .
Egy 1999 áprilisában megjelent, több mint 3200 utas bevonásával lefolytatott brit tanulmányban a megkérdezettek 23,1 százaléka válaszolt úgy, hogy korábban már jelentkeztek nála az utazási betegség tünetei buszozás közben. Végül a felmérés során 22,1 százalékuk tapasztalt enyhe rosszullétet , 4,1 százalékuk állapota "eléggé rosszra" fordult, míg 2,2 százalékuk "abszolút szörnyen" érezte magát az utazás alkalmával, azaz az összes érintett aránya megközelítette a 30 százalékot. Ennél is magasabb előfordulási arányt mutatott ki egy 2014 júniusában közölt, 7-12 éves gyerekekkel elvégzett brazil kutatás: a több mint 800 gyermek 43,2 százaléka lett rosszul a buszon. E számok is jól mutatják, hogy a problémát nem szabad a szőnyeg alá söpörni, főként azért sem, mert léteznek módszerek az utazást megkeserítő panaszok megelőzésére.
Érdemes persze gyorsan hozzátenni, hogy a buszozás miatti rosszulléttől nem feltétlenül szabadulunk meg egy csapásra, ha autóra váltunk. Mi több, mind a két idézett tanulmány úgy találta, hogy magasabb valamelyest az utazási betegség kialakulásának kockázata, ha személyautóba ülünk. A brit buszutasok 37,3 százaléka számolt be korábbi rossz tapasztalatokról ez ügyben, míg a megfigyelt brazil gyerekek 43,4 százaléka lett rosszul kocsiban ülve. Érdekesség, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség 2017-es kimutatása szerint belföldi utazások alkalmával messze a személygépkocsik, motorok és lakóautók számítanak a legnépszerűbb közlekedési eszközöknek, hiszen a turisták mintegy négyötöde ezekkel indul kikapcsolódni itthon. Bármennyire is kényelmes ugyanakkor a saját autó nyújtotta szabadság, mint látható, könnyen visszaüthet ez a közlekedési forma.
Mi okozza a panaszokat?
Maga a rosszullét a belső fülben lévő helyzetértékelő rendszer zavarából ered, ami annak az eredménye, hogy a szemünkkel érzékelt vizuális ingerek nincsenek összhangban a mozgásban hirtelen bekövetkező változásokkal. Egy egyszerű példával élve: egy hajó fedélzetén ülve látjuk ugyan a hullámokat, de azok a látottaktól eltérő ütemben dobják meg a hajót. Ez a diszharmónia - egyéni érzékenységtől függően - kellemetlen tüneteket válthat ki, kezdve az enyhe émelygéstől egészen a nagyon rossz közérzetig és súlyos hányásig. Idővel az agy képes ugyan adaptálódni az eleinte furcsa és zavaró mozgásokhoz, egyénfüggő azonban, hogy ez kinél mennyi időt vesz igénybe.
A tünetegyüttest gyakran nevezik tengeri betegségnek is, utalva arra, hogy a vízi járművek imbolygó mozgása valóban sokaknál eredményez problémát. A brit felmérés résztvevőinek 29,2 százaléka élt már át ilyen panaszokat hajóutak alkalmával, ennél is beszédesebb adat ugyanakkor, hogy míg a buszozók mindössze 1,7 százalékánál jelentkezett hányás a szimptómák között, addig egy 1988-as felmérésben a vizsgált hajóutasok 7 százalékánál jegyezték fel ezt a tünetet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindemellett fontos megjegyezni, hogy az egyéni érzékenység az egyes járműtípusok esetén is eltérő lehet, azaz megeshet, hogy valaki például jól bírja a hajózást, de buszra már nem szívesen szállna fel. Általánosságban véve elmondható, hogy a kockázatot fokozza tengeri utak esetén az erős hullámzás, repülőutak során az erős turbulencia, illetve közúton az élénk szélmozgás. Szintén bajt okozhat, ha menet közben nem az utat, illetve a táj távoli látnivalóit kémleljük, hanem magunk elé roskadva könyvet olvasunk vagy a telefonunkon játszunk. Gyakrabban lép továbbá fel rosszullét, ha a járműben elhasználódott a levegő , esetleg kellemetlen szagok, például ételszag vagy dohányfüst is rontják a közérzetünket.
Mit tehetünk az utazási betegség ellen?
A felsorolt kockázatnövelő tényezőkből már kikövetkeztethető, hogy sokat segít, ha buszon vagy személyautóban minél előrébb ülünk, illetve jól rálátunk az útra és a tájra. Hajókon érdemes minél közelebb lenni a vízszinthez, vonaton a menetiránynak megfelelően leülni, míg repülőkön kérjük jegyünket a szárnyak elülső, pilótafülke felőli éléhez közeli ülésre. Ugyancsak hasznos, ha előzetesen nem esszük túl magunkat, válasszunk inkább könnyű, kevésbé megterhelő fogásokat, útközben pedig igyekezzünk szellőztetni, ezáltal tisztán és frissen tartani környezetünk levegőjét.
Amennyiben tudjuk magunkról, hogy hajlamosak vagyunk az utazási betegségre, indulás előtt vegyünk be hányinger elleni gyógyszert . A hatóanyagként dimenhidrinátot tartalmazó készítmények csökkentik a hányásközpont ingerlékenységét az agyban, ezáltal hatékony segítséget nyújthatnak a kellemetlen panaszok megelőzéséhez.
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Daedalon tabletta gyártója, Richter Gedeon Nyrt. támogatta.
Ez is érdekelhet
