Egyszerűbben mondva azok a gyermekek, akik 8 éves koruk előtt erőszakot szenvednek el, gyorsabban fejlődnek testileg társaiknál. Legalább is erre az eredményre jutottak a Washingtoni Egyetem kutatói, akik tanulmányukban közel 250 fő 8 és 16 év közötti gyermek, illetve fiatal adatait felvéve igyekeztek feltárni a negatív életesemények valós életkorra gyakorolt hatását. Mindehhez interjúkat és kérdőíves felmérést készítettek a gyerekekkel és szüleikkel, illetve előbbiektől nyálmintát is vettek DNS-analízis céljából. Minden résztvevőnél külön-külön meghatározták a számukra hátrányos életesemények számát és jellegét, akárcsak a nemi érettségük aktuális szakaszát.
A résztvevők nagyjából negyede számolt be szexuális jellegű erőszakról , 42 százalékuk pedig fizikai bántalmazást tapasztalt. Bár ehhez képest a nélkülözés kevésbé bizonyult általánosnak, ezzel együtt a megkérdezett gyermekek 16 százaléka válaszolta azt, hogy időnként éhezik. Összességében 48 százalék volt közöttük a lányok aránya, 61 százalék a színes bőrűeké, valamint 27 százalék a szegénységben élőké.
Az erőszak gyorsít, az éhezés lassít
Az adatok elemzése során kirajzolódott, hogy azok a gyerekek, akik a legtöbb erőszakkal találkoztak életük során, mind sejtszinten, mind a nemi érés tekintetében fejlettebbek, idősebbek voltak annál, mint ami a naptári szerinti életkoruk alapján várható lett volna. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a számok alapján ez a különbség nem etnikai vagy szocioökönómiai okoknak volt betudható, amelyekről már ismert, hogy kapcsolatban állhatnak a pubertás korai megjelenésével. Emellett az is kiderült, hogy a bármilyen nemű nélkülözés, vonatkozzon az akár a kielégítő táplálkozás vagy a szülői törődés hiányára, éppen ellenkező hatást váltott ki a gyerekeknél, azaz lassította a testi fejlődésüket.
Felnőtteknél a felgyorsult öregedés olyan egészségügyi problémák megjelenésében játszhat szerepet, mint a daganatos betegségek , a szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás vagy a kognitív hanyatlás. Éppen ezért veszélyes a pubertás korai fellépése, hiszen a későbbi életszakaszokban rendkívül negatív következményei lehetnek . "A felgyorsult epigenetikai öregedés és a szexuális érettség meghatározása révén könnyebben megtalálhatjuk azokat a fiatalokat, akik túl gyors ütemben fejlődnek, illetve akiknél egészségügyi szempontból előnyös lehet, ha a szakszolgálatok időben közbelépnek. E tekintetben a nemi érettség egy különösen hasznos jelző, mivel egyszerűen és olcsón meghatározható, azaz elősegítheti azon fiatalok megtalálását, akinek intenzívebb egészségügyi ellátásra lenne szükségük" - mondta el a kutatást vezető Katie McLaughlin, aki ma már a Hardvard Egyetem munkatársa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Több évtizede feltételezett folyamatok
Az 1950-es években kialakított életút elmélet ( life history theory ) egy evolúcióelméleti modell, amely értelmében a korai életkorokban fellépő veszélyekre adott biológiai válaszként az érintettek (emberek és egyéb élőlények egyaránt) gyorsabb nemi fejlődésen mennek keresztül annak érdekében, hogy minél hamarabb elérjék a reproduktív érettséget. Magyarul mondva a lányok például hamarabb kezdenek el menstruálni. Eközben viszont azok a fiatalok, fiatal egyedek, akik szegényes környezetben, nélkülözésben élnek, lassabban nőnek fel, mivel a szervezetük a takarékoskodásra, a meglévő források tartalékolására törekszik. Az új tanulmány eredményei ezen elmélet helyességét támasztják alá.
A tanulmány a Biological Psychiatry című tudományos folyóiratban jelent meg.
Ez is érdekelhet
Forrás: eurekalert.org
