Az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár-ember találkozások száma is nagyobb - olvasható az MME közleményében. Fontos megemlíteni, hogy a vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól. Ebből fakad, hogy etetésük több problémát is eredményezhet.
Lássuk tehát, milyen következményekkel kell számolni.
- A hosszú ideje, akár hónapok, évek óta tartó, csupán kenyeret és egyéb értéktelen táplálékot felvonultató diéta megbetegíti a madarakat. Az így fellépő egészségügyi problémák egyik formájának külön neve is van: angyalszárny-betegség.
- A mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést. Növeli továbbá a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből is eredő sérülésveszélyt, valamint önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz.
- A jelenség elősegíti afertőző betegségekterjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot, és növeli a fajok közötti hibridizációt. Szennyezi a környezetet is, illetve növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást.
- Az etetés végeredményben rontja a madarak társadalmi megítélését, gyakoribbá teszi az ember-madár konfliktushelyzeteket, ráadásul a közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelenthet.
Ez is érdekelhet
"Meg kellene értenünk, hogy a vadon élő állatoknak nem a szeretetünkre, hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van, lenne szükségük! Éppen ezért a vízimadarak esetében a soha, sehol, semmivel ne etessük őket alapelv betartása jelenti a legjobb, az állatok érdekeit leginkább szem előtt tartó magatartást" - hangsúlyozza az MME közleménye. A témáról részletesebben az egyesület honlapján olvashat ide kattintva .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
