Az ózon a szmog egyik fő összetevője, amely egy sor kémiai reakció során jön létre. Az energiafelhasználásból származó nitrogén-monoxidból nitrogén-dioxid keletkezik: a folyamatot elősegítik a kipufogógázok szénhidrogénjei és a természetes szénhidrogének. A nitrogén-dioxid a napfény hatására nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné bomlik, utóbbi pedig egy oxigénmolekulával ózont alkot.
Az elmúlt években Kínában a levegő minőségének figyelésére több mint ezer megfigyelőállomást hoztak létre, amely soha nem látott mennyiségű adatot szolgáltatott a környezet állapotáról. A Nankingi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói az adatokat tanulmányozva kimutatták, hogy a szállópor egyfajta szivacsként működik az ózonszennyezést okozó vegyületek viszonyában: felszívja azokat, és ezzel megakadályozza az ózonképződést.
"Oly sok szállópor volt a kínai városok levegőjében, hogy ez csökkentette az ózonképződést" - idézte Daniel Jacobot, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában ( PNAS ) megjelent tanulmány társszerzőjét a Harvard Egyetem közleménye. "Soha nem figyeltünk meg ilyet sehol a világon, mivel egyetlen országban sem csökkentettek ilyen gyors mértékben szállópor-kibocsátást. Kínának négy év kellett ahhoz, amit az Egyesült Államokban 30 év alatt értek el" - magyarázta a szakember.
Ez is érdekelhet
"Ahogyan a PM2,5-szint csökken, az ózonszennyezés egyre súlyosabb lesz" - mutatott rá Ke Li, a tanulmány első szerzője. A kutatás eredményei azt jelzik, hogy plusz-erőfeszítésekre van szükség a nitrogén-oxid és az illékony szerves vegyületek csökkentésre, hogy meggátolják az ózonszennyezést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
