A tanulmány vezető írója, dr. Pamela Lein toxikológus úgy nyilatkozott, a légszennyezésről hosszú ideje tudható, hogy negatív hatással van a légzőszervrendszer és a szív- és érrendszer egészségére. Azzal azonban csak az elmúlt 10 évben kezdtek el foglalkozni a kutatók, hogy hogyan befolyásolja az agyműködést. Bár több olyan vizsgálat is született, amely igazolta a forgalmas utakhoz való közelség és az idegrendszeri rendellenességek, mint például az autizmus közötti kapcsolatot, a közlekedés okozta légszennyezettségnek való valós idejű kitettséggel kapcsolatos preklinikai adatok alig léteztek.
Új módszert dolgoztak ki
Dr. Lein és kollégái új megközelítési módszert dolgoztak ki annak érdekében, hogy valós időben tudják vizsgálni a közlekedés okozta légszennyezés hatását, és eldönthessék, szignifikáns rizikót jelent-e az emberi agy fejlődésére a forgalmas utak közelsége. "Ha kiderül, hogy igen, a szakemberek figyelmeztethetik az érintetteket, például a terhes nőket, vagy azokat a szülőket, akiknek a gyerekét idegrendszeri rendellenességgel diagnosztizálták, hogy tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket a kockázat csökkentése érdekében" - így a szakember.
A kutatócsapat viváriumot (az eredeti élőhelyet utánzó mesterséges környezet állatok számára) állított fel egy forgalmas alagút közelében Kalifornia északi részén, amelybe rágcsálókat telepítettek, hogy az állatok segítségével modellezzék az embert érő hatásokat. Amikor összehasonlították a forgalom okozta légszennyezésnek kitett patkánykölykök agyának állapotát a szűrt levegőben élő állatokéval, kiderült: az előbbi csoportban lévő állatok agyában abnormális növekedés és gyulladás mutatható ki. Ez arra enged következtetni, hogy a légszennyezés hatása a kritikus fejlődési periódusokban növelheti azoknak az agyban bekövetkező változásoknak a kialakulási esélyét, amelyek idegrendszeri rendellenességeket okozhatnak.
Mi a legnagyobb bűnös?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakemberek a jövőben azt is ki szeretnék deríteni, a közlekedés okozta légszennyezésnek egészen pontosan mely összetevője vezethet a legnagyobb valószínűséggel idegrendszeri következményekhez. Dr. Lein leszögezte: ha sikerül azonosítani a "bűnösöket", a kutatók párbeszédet kezdeményezhetnek a döntéshozókkal arról, hogy alkossanak tudományosan megalapozott szabályozásokat az emberi agy fejlődésének védelme érdekében.
A tanulmány a Translational Psychiatry című szaklapban jelent meg.
Ez is érdekelhet
Forrás: medicalxpress.com
