A CNN összegyűjtötte mi mindent okozhat az, ha hosszú ideig élünk úgy, hogy a legtöbb időt otthonunk biztonságos oltalmában töltjük. Hiába minden kényelem, a meleg családi fészekben bizony testünk eltorzulhat, szívünk gyengülhet, sőt még agyunk működése is megsínyli a tartós bezártságot. Az alábbiakban ismertetett elváltozások fél évnyi elszigeteltség és az otthon töltött, mozgásszegény életmód következményei lehetnek.
Izmot veszítünk
Egy hétig otthon pihenni, enni, inni, vagy csak szimplán otthonról dolgozni is kényelmes és megnyugtató lehet. Sajnos azonban az inaktivitás semmissé teheti az addigi kemény munkát. Már egyetlen hét elég ahhoz, hogy elveszítsük az előtte hónapokig kitartó munkával fejlesztett izomzatunk egy részét. Keith Baar, a kaliforniai Davis Egyetem molekuláris testmozás-fiziológia professzora szerint ráadásul, minél öregebbek vagyunk, annál gyorsabban veszítjük el izmainkat. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy egyik napról a másikra eltűnik a bicepszünk. Nem az izomszövet tömege, inkább jellezően csak az ereje csökken kezdetben, pedig Baar szerint épp ez az a mutató, mármint az izomerő, amiből következtethetünk arra, meddig élünk. "Minél erősebbek maradunk, annál könnyebben élhetünk sokáig" - mondta.
A szívünk és a tüdőnk is gyengül
Ha nem sportolunk, nem emelkedik meg a pulzusunk. Ha viszont a szívünk nem pumpál gyorsan, akkor gyengül - mutat rá az egyszerű összefüggésre Baar. Ugyanez történik a tüdőnkkel is, ha inaktívak vagyunk - minderről már Dr. Panagis Galiatsatos, a Johns Hopkins Bayview Medical Center tüdőgyógyásza beszélt a portálnak. Azt mondta, hogy sok betege érezte úgy, romlik a légzésfunkciója, mert már nincs a tüdeje a testmozgáshoz kondícionálva. A tüdő gyengülése azonban a koronavírus -járványban különösen veszélyes, hiszen így az emberek kitettebbé válnak ennek az elsősorban a légzőszerveket megtámadó fertőzésnek, ha elhagyják otthonaikat. Ha azonban óvintézkedésképp otthon maradnak, és nem mozognak, akkor csökken a tüdő véráramlása és ez önmagában is károsítja e szervüket.
A testmozgás az egyetlen dolog, ami a szív és a tüdő működését javíthatja. "Egyetlen gyógyszer sem képes erre" - húzta alá Galiatsatos, aki szerint, ha nem biztonságos elhagyni az otthonunkat, akkor legalább táncoljunk a négy fal között vagy találjunk bármilyen olyan tárgyat, aminek az emelgetésével biztonságosan erősíthetünk. Ha más nincs, akkor használjunk két 1,5 literes ásványvizes palackot, később pedig akár egy zsugor vizet is a súlyzózáshoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nő a zsírszövetünk mennyisége
Ha egész nap otthon vagyunk, minden áldott nap, akkor szó szerint csak néhány lépésre leszünk a spájztól, a konyhától. Ez pedig - attól függ honnan nézzük - lehet veszélyes vagy kényelmes. A könnyű hozzáférhetőség miatt előfordulhat, hogy az étkezési ablakunk (azt az időtartamot tekintjük étkezési ablaknak, ami az első falat elfogyasztott étellel kezdődik egy nap és az utolsó falattal végződik) akár a korábbi 10-12 óráról 15-re, azaz több mint fél napra is bővülhet. Ez pedig több inzulinkilengéshez is vezethet.
A vérbe kerülő inzulin azonban ösztönzi a zsírraktározást és a különböző más zsírmolekulák zsírokká történő átalakítását - mondta Giles Duffield, a Notre Dame Egyetem anatómiai és fiziológiai docense, aki többek között a cirkadián ritmust és az anyagcserét is kutatja.
Duffield szerint a túlevés azért is probléma, mert a világjárvány kezdetén sokan halmoztak fel készleteket tartós élelmiszerekből, mert attól tartottak, hogy akadozni fog az ellátás. Az ilyen előrecsomagolt, tartós élelmiszerek közt azonban sok olyan is van, ami cukrokban és keményítőkben gazdag, így különösen egészségtelen.
Bár az intenzív stressz időszakában a súlygyarapodás normális, 2020 pedig eddig kétségkívül megterhelő volt, azért nem árt óvatosnak lenni. Ha ugyanis a súlygyarapodás már elhízássá válik, akkor bizony több kockázatot is rejt magában. A többi között például a test ellenállóbbá (rezisztenssé) válik az inzulinnal szemben, kialakulhatnak olyan krónikus egészségügyi problémák, mint például a különböző anyagcsere-betegségek, vagy a diabétesz - világított rá a veszélyekre Duffield.
Befolyásolja a testtartást
Mindannyiunknak van olyan ülőhelyzete, amit tudat alatt felveszünk: kicsit előredőlünk, vállaink előre esnek, nyakunk előre nyújtjuk, gerincünk meggörbül, a könyökeink kicsit elállnak, mellkasunk pedig homorúbb. Ha mindezt naponta egyre több órán át "gyakoroljuk", miközben egyik helyről a másikra vándorolunk a lakásban, az bizony komoly károkat okozhat a tartásunkban, megterheli a gerincünket, nyakunkat, csípőnket, a vállunkat, de még a szemünket is. Brandon Brown, a Kaliforniai Egyetem Riverside Egészséges Közösségek Központjának docense azt javasolja, óránként legalább egyszer álljunk fel, sétáljunk, nyújtőzkodjunk. Sőt, ha tehetjük, feküdjünk le a földre, és hagyjuk, hogy a háti, nyaki és ágyéki csigolyáink visszarendeződjenek a helyükre.
Az alvásunk is megsínyli
Az amerikaiak legalább fele nem jut elegendő D-vitaminhoz , pedig ez nélkülözhetetlen az egészséges csontsűrűség fenntartásához, azok pedig akik ennek hiányával küzdenek, sokkal fáradékonyabbak is. Ha azok közé tartozunk, akik napjuk nagy részét a négy fal között töltik, behúzott függönyök mögött, akkor valószínűleg mi is D-vitamin hiánytól szenvedhetünk - mondta Duffield. A szakember javaslata szerint reggelente jót tenne a cirkadián ritmusunk egészségének is, ha tennénk egy kiadós sétát a napsütésben. Máskülönben, ha egész héten a sötétben dolgozunk, testünk természetes életritmusa elhangolódik, ami alvás-ébrenléti zavarokhoz vezethet.
Brown szerint azonban, addig, amíg a szabadban sportolunk, vagy sétálunk, esetleg kertészkedünk vagy más kinti tevékenységet végzünk, nem kell aggódnunk, hogy elegendő napfényhez jut-e a szervezetünk. Ha azonban erre nincs lehetőségünk, akkor mindenképp szerezzünk be egy erős fényű izzót, ami reggelente segít behangolni a megfelelő cirkadián ritmust, így a testünk egészséges működését - javasolta Duffield, hozzátéve: éjjel lehetőleg kerüljük a kék fényt, ami szintén megzavarhatja az alvás-ébrenléti ciklusunk.
Lelassul az agyunk
A mozgásszegény életmód nemcsak a tüdőre és a szívre, de az agyra is rossz hatással van, jelesül lelassítja azt. A testmozgás ugyanis képes olyan vegyi anyagok termelését előidézni az agyban, melyek lebontják az aminosav melléktermékeként vérbe kerülő méreganyagokat (neurotoxinokat), megakadályozva, hogy azok az agyba jutva pusztítsák agysejtjeinket - magyarázta Baar.
Az elszigeteltség hatásai alattomosak, a fizikai tünetek gyakran csak akkor nyilvánulnak meg, ha már károssá vagy szélsőségessé váltak, és sokszor csak a hónapokig tartó elzárkózás után jelentkeznek. Ezért is különösen fontos, hogy még azelőtt tegyünk ellenük, mielőtt kialakulnának. A folytonos otthonlét során a mentális és fizikai egészség megőrzése igényel némi plusz munkát, ám ez egy sokkal egészségesebb módja a bizonytalanság elleni küzdelemnek, mint az, hogy tétlenül várjuk, amíg a COVID-19 eltűnik az életünkből - mondják a szakemberek, akik szerint így legalább felkészülhetünk arra is, amikor újra teljessé válik az életünk.
Ez is érdekelhet
Megszólalt a koronavírusos Vadon Jani, két durva éjszakán van túl az 50 éves rádiós - további részletekért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .
