Az éjszakai műszak mellett számos érv szól: végezhető például más tevékenységekkel, például iskolai tanulmányokkal párhuzamosan is, és rendszerint a fizetség is sokkal magasabb annál, ami a reggeltől délutánig tartó munkáért járna. Több kutatás is igazolta azonban, hogy a fordított életmód (tehát a nappali alvás, és az éjszakai munka) pusztító hatással van a szervezetünkre, és számos komoly egészségügyi probléma kialakulásának az esélyét elősegíti.
A testet így teszi tönkre az éjszakai műszak
A testünkben működő biológiai óra alapvetően az éjszakai pihenésre van bekalibrálva, tehát energiaszintünket, hormontermelésünket és az emésztési folyamatainkat is úgy optimalizálta, hogy sötétedéskor nyugovóra térünk. Ezt a biológiai órát azonban megzavarja, hogyha például munka miatt rendszeresen éjszakáznunk kell.
A témában a Veronai Egyetem munkatársai végeztek kutatást a közelmúltban, akik megállapították, hogy az alvás/ébrenlét ciklus felborulása a munkateljesítményünkre is hatással van. Bármennyire is próbálnak odafigyelni, az éjszakai munkát végzők körében megnő a balesetek száma, és a teljesítményük is rosszabb, mint a napközben dolgozóké. Emiatt a cégeknek sem feltétlenül éri meg ilyen műszakban alkalmazni a dolgozókat.
A kutatás szerint az éjszakai műszakban dolgozóknál már rövidtávon is alvászavarok jelentkezhetnek, és a torzuló étkezési szokások miatt bizonyos emésztőrendszeri betegségek is kialakulhatnak. Köreikben gyakoribbak bizonyos neurológiai betegségek - depresszió, szorongás - illetve a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek is megnő a veszélye.
Egy korábbi, 2014-es kutatás azt is kimutatta, hogy a váltott műszakban dolgozó emberek körében 42 százalékkal nő a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának a veszélye. Kimutathatóan rossz hatással van az ilyen munkavégzés az agyi teljesítményre is, a tesztalanyok a memóriateszteken is rosszabbul teljesítettek, lassabban oldottak meg bizonyos feladványokat a hagyományos munkabeosztásban lévő kontrollcsoporthoz képest.
Legjobban: