Néhány évtized alatt világszerte jelentősen megnőtt a születéskor várható élettartam. Míg egy 1950-es évek elején született gyerek globális átlagban 46 évre számíthatott, addig 2015-ben már 71-re. Persze, az országok között hatalmas különbségek figyelhetőek meg: egy japán nő napjainkban már 85,5 évre számíthat, míg egy Mozambikban született nő ennek kevesebb, mint a felére, 40,4 évre.
A két említett ország a gazdasági fejlettség, illetve az életszínvonal tekintetében is a két globális végpontot jelképezi, azonban nem csak az adott régió gazdasági ereje befolyásolja, hogy a lakosai milyen hosszú életet élhetnek . Elég csak összehasonlítani az Egyesült Államok, illetve Kuba lakosainak várható élethosszát - az elmaradott fejlettségű, kis karibi szigetországban több mint egy évvel tovább (79,75 évig) él egy átlagos ember, mint a világ vezető gazdasági hatalmának számító Államokban (ahol 78,69 év a várható élettartam).
Veszélyesebbek a szívbetegségek, mint a háborúk
Hogy egy adott országban ki milyen élethosszra számíthat, számos tényező befolyásolja. Persze, az egyik legfontosabb az életszínvonal, hogy az adott személy mennyire engedheti meg magának az egészséges, változatos étrendet, mennyire tud törődni az egészségével. Fontos az egészségügyi ellátás színvonala és hozzáférhetősége is, vagyis hogy milyen ellátást kap a kórházakban, milyen védőoltásokat igényelhet. Bizonyos környezeti tényezők, illetve a politikai helyzet is hatással van az emberek élethosszára, de sokkal kisebb mértékben, mint hinnénk. A BBC cikke szerint a 21. századra a háborúk, a terrorizmus, illetve a környezeti katasztrófák együttesen a halálozások kevesebb mint fél százalékáért felelősek. A háborúknál sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, és számos olyan kór, amelynek kialakulása jórészt elkerülhető lenne.
A 2017-es évben 56 millió ember halt meg, ami 10 millióval több, mint 1990-ben. Ebben a 27 évben a Föld lakossága is drámai mértékben megnőtt, 5,3-ról 7,5 milliárdra. A több születést nyilvánvalóan több halálozás kíséri, de a kettő nem egyenes arányban változott, hiszen az emberek élethossza is kitolódott. A legtöbb életet világszerte a krónikus betegségek követelték, de rengetegen halnak meg közúti balesetekben, illetve a fejlődő országokban a csecsemőhalandóság aránya is nagyon magas.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezek miatt halt meg a legtöbb ember
Az emberek több mint 70 százaléka nem fertőző, krónikus betegségbe hal bele. Ezek között is kiemelkedő a kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozás aránya: minden harmadik halálesetért valamilyen szív- és érrendszeri betegség felelős. Magas a különböző daganatok aránya is, a halálozások 16 százaléka mögött valamilyen ráktípus áll. A légzőszervi megbetegedések és az alsó-légúti fertőzések együttesen a halálesetek tizedéért felelősek, de sok életet követel a cukorbetegség valamilyen szövődménye (5,8 százalék), illetve a demencia (4,4 százalék) is.
A fejlődő országokban még a 21. században is rendkívül nagy problémát jelent a csecsemőhalandóság . Míg Japánban csupán minden ezredik csecsemőt veszítik el a születését követő 28 napon belül, a dél- és közép-afrikai országokban minden huszadik gyermek nem érheti meg az egyhónapos kort sem. Szintén elsősorban a harmadik világban követelnek rengeteg életet a hasmenéssel járó betegségek, amelyek 2017-ben több mint 1,6 millió életet követeltek. Bizonyos országokban ezek a betegségek elsődleges haláloknak számítanak.
A közúti balesetek nagyjából ugyanannyi életet követelnek a fejlődő és a fejlett országokban is, bár előbbieknél a rosszabb műszaki állapotú járművek, gyengébb útviszonyok, illetve a hiányos közlekedési kultúra növelheti az esetszámot, míg a fejlett országokban a közlekedők nagy száma miatt több a halálos baleset. A tavalyelőtti évben 1,2 millió ember halt meg az utakon, a fejlett országokban (köszönhetően az egyre modernebb autók elterjedésének és a szigorúbb ellenőrzéseknek) viszont jelentősen csökkent a balesetek száma az utóbbi évtizedben.
Ez is érdekelhet
Érdekes adat, hogy az öngyilkosságok száma világszerte majdnem kétszerese a gyilkosságokénak. Ez pedig nem csak a fejlődő országokban jelent gondot, az Egyesült Királyságban például vezető halálokká vált a 20-40 közötti korosztályban. Magyarországon is nagyon sok ember vet véget a saját életének, bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai csökkenő tendenciát mutatnak: amíg 2007-ben 2450 öngyilkosság történt az országban, addig 2017-ben már "csak" 1634.
