A biztonságos internet napot (Safer Internet Day) 18. alkalommal rendezik meg. A keddi eseményen a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) a közösségi média veszélyeire hívja fel a figyelmet. Közleményük szerint a közösségi média kiemelt szerepet tölt be az emberek közötti kapcsolattartásban. Az elmúlt csaknem egy évben a koronavírus-járvány miatt ez még fontosabbá vált, hiszen számos országban - köztük Magyarországon is - különböző korlátozásokat vezettek be, az online közösségi oldalak révén viszont legalább virtuálisan lehetett tartani a kapcsolatot az ismerősökkel, barátokkal, rokonokkal.
Komoly pszichológiai következmények
A statisztikák alapján Magyarországon a Facebook az egyik legnépszerűbb közösségi média platform, melynek felhasználói bázisa folyamatosan növekszik. A közösségi média felhasználóinak körében a fiatalabb korosztály a legaktívabb - írták, megjegyezve, hogy ez különösen problémás a kiskorúaknál. A legtöbb közösségi oldal használatára vonatkozó korhatár 13 év, azonban - mint kiemelték - a felhasználók valódi életkorának ellenőrzése nem biztosított.
Kiemelték, hogy a gyermekek esetében a közösségi média használat komoly pszichológiai következményekkel járhat. Példaként említették többek között, hogy felerősödhetnek a deviáns viselkedési magatartásformák; félelem alakulhat ki a valós, fizikai kontaktusoktól, személyes beszélgetésektől; az úgynevezett FOMO (vagyis a kimaradástól való félelem) tovább erősíti a függőség állapotát; a gyermek online zaklatás áldozata vagy elkövetője lehet. Ezeken felül kitértek a nem biztonságtudatos internethasználatból eredő kockázatokra is, mint a káros tartalmak, az adathalászat, az adat- és személyiséglopás. Mindezek miatt kiemelten fontos, hogy a gyermekekkel még az előtt megismertessék az internethasználat veszélyeit, mielőtt okoseszközt adnának a kezükbe. Ezután pedig folyamatosan figyelemmel kell követni, mi érdekli a gyermeket, milyen oldalakra regisztrál, és milyen viselkedést tanúsít az online térben. A szülőknek figyelemmel kell kísérniük az online létből eredő kockázatok alakulását is.
A kibervédelmi intézet felhívta a figyelmet arra: "mivel a közösségi oldalak ekkora szerepet töltenek be az életünkben", különösen a fiatalokéban, ezért nem csak a "klasszikus" technikai kiberfenyegetésekkel, hanem a mentális és fizikai következményekkel is számolni kell. A biztonságos internet naphoz kapcsolódóan az NBSZ NKI a fenti figyelemfelhívó kisfilmet készítette.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az internetes zaklatás még mindig nagy probléma
A gyerekeket az interneten fenyegető veszélyek tudatosítása és elkerülésük segítése érdekében a Telenor Magyarország egy 14 részes oktató-videósorozatot készített TudatosNet címmel. A vállalat az Ipsos kutatóintézetet kérte fel egy átfogó vizsgálatra, amely többek között megállapította: az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla. A szülőknek csupán 14 százaléka tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24 százalékuk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. Tízből egy gyerek vallotta be, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak.
A témáról részletes összefoglalót korábbi cikkünkre kattintva olvashat.
A TudatosNet Online zaklatás című videója (alább) arra hívja fel a figyelmet, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, annak jelentése. Koren Balázs, a Telenor HiperSuli szakmai vezetője kiemelte, a járványügyi helyzet hatására nőtt az online játékok és kommunikációs felületek népszerűsége, amelyek használata során könnyen olyan személyekkel is kapcsolatba kerülhetnek a gyerekek, akiket korábban nem ismertek. Fontos, hogy tájékozottak legyenek mind a szülők, mind a gyerekek, és megfelelő kritikus szemlélettel kezeljék online kapcsolataikat. Többek között ezzel is foglalkozik a most közzétett TudatosNet-videósorozat - tette hozzá.
Keveset beszélnek a témáról a szülők a gyerekükkel
Az Ipsos felmérése azt mutatta, hogy lényegében minden szülő szokott gyermekével a tanulásról és az iskolában történtekről beszélgetni, de csupán kétharmaduk tartja fontosnak, hogy megtárgyalják az internetes zaklatás problémakörét vagy a közösségi oldalak használatának tudnivalóit. A kutatás szerint az iskolás gyerekek 57 százaléka találkozott álhírekkel , felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36 százalék), a 9. osztályosnál idősebbeknek pedig a 61 százaléka. Ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek.
Ezekre nagyon oda kell(ene) figyelni
Ez is érdekelhet
Bár a választ adó szülők 89 százaléka tisztában van azzal, hogy gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak 56 százalékuknak van rálátása. A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és szintén jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé. A gyerekek 39 százalékával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikáltak az interneten, ugyanez a középiskolásoknál jelentősebb arányú, 60 százalékukra igaz. Az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden 10. tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel - állapította meg a kutatás. Az Ipsos kutatása 534 olyan szülő online megkérdezésével zajlott 2021 januárjában, akinek legalább egy, 7 és 18 év közötti gyereke van.
