Dráma eredménnyel zárult a Hollandiában végzett klinikai kutatás, amelyben közel száz terhes nőn tesztelték a szildenafil hatását. A magzatok mindegyike súlyosan alulfejlett volt, és a potencianövelők hatóanyagaként is szolgáló szildenafiltől remélték, hogy a méhlepény véráramlásának fokozásával jó hatással lehet a növekedésükre.
Ezzel szemben a kezelt édesanyák magzatai közül 17 valamilyen tüdőproblémával jött a világra, 11 közülük pedig meg is halt. A kontrollcsoportban vizsgált magzatok közül azonban csak háromnál diagnosztizáltak tüdőproblémát, és egy halt bele. Az eredmények ismeretében a kutatócég azonnal leállította a klinikai vizsgálatot. De miért tesztelnek egy alapvetően erekciós zavarok kezelésére használt hatóanyagot terhes nőknél, és miért követelte 11 gyermek életét?
A készítmény megvonása okozhatta a bajt
A szildenafil nemcsak a merevedési problémák, hanem a tüdőben kialakuló magas vérnyomás ellen is gyakran használt hatóanyag. Mindkét esetben a véráramlást serkentő hatása miatt alkalmazzák, emiatt pedig az orvoslás más területén is régóta kísérleteznek vele. A méhen belüli növekedés-visszamaradás ( IUGR ) egyik kiváltó oka is az, hogy a magzatot nem táplálja megfelelő mennyiségű vér, ami miatt fejlődése sem ideális ütemben zajlik. Ha a probléma fennáll, a kismamát állandó orvosi felügyelet alá kell vonni, és ha a csecsemő élete veszélybe kerülne, már idő előtt meg kell indítani a szülést. A kutatók remélték, hogy a hatóanyag ez esetben is serkenti a véráramlást, ami a magzatok növekedését is segítené.
2004-ben már elvégeztek egy hasonló kísérletet, akkor még csak 10 terhes nő bevonásával. Az eredmények akkor igen biztatóak voltak, a hatóanyag láthatóan jót tett a magzatok fejlődésének. Néhány év kutatásfejlesztés után új-zélandi, kanadai, ausztrál, holland és angol kutatócsoport bevonásával tavaly év végén újabb tesztekbe kezdtek, bizonyos helyeken a szildenafil egy generikus változatát bevonva. A The Lancet című lapban publikált eredmények azonban már nem tűntek olyan ígéretesnek: úgy tűnt, hogy a hatóanyag nem segíti a magzatok fejlődését, bár komolyabb mellékhatásokat sem tapasztaltak miatta. A holland és a kanadai kutatók emiatt folytatták is a klinikai kutatást - egészen a tragikus halálesetekig.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tragédia okait és körülményeit még vizsgálják, de a holland orvosok közleménye szerint a csecsemők a tüdőben kialakult magas vérnyomás miatt haltak meg. Ez azért is különös, mert a hatóanyagot felnőtt emberek esetében éppen az ezen a területen jelentkező vérnyomásproblémák kezelésére alkalmazzák.
Az egyik ok talán az lehet, hogy a magzatok szervezete a fejlődés ideje alatt túlságosan hozzászokott a szildenafilhez, születéskor pedig végzetes sokkhatás alakult ki a megvonása miatt. Az emberi test már rövid idő alatt is alkalmazkodhat bizonyos készítmények hatásaihoz, így van ez például a szteroidok adagolásakor is. Ha sokáig juttatjuk be mesterséges módon, a szervezet úgy kompenzál, hogy csökkenti szteroidtermelését. A szildenafil megvonása miatt elképzelhető, hogy éppen az ellenkező hatás érvényesült a magzat szervezetében, ami végzetesnek bizonyult.
Ez is érdekelhet
Forrás: The Atlantic
