„Gyakran fogyasztok halat, főleg az ünnepek tájékán, de az év többi részében is. Nagyon szeretem a lazacot és a harcsát” – árulta el érdeklődésünkre dr. Dóka Imre, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikája, valamint a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa. Hozzátette, tart a szálkáktól, ezért mindig tüzetesen átvizsgálja a falatokat, mielőtt lenyelné. És ugyanezt javasolja mindenkinek, hiszen mint mondja, még ha viszonylag ritkán fordul is elő, a halszálkák valóban elakadhatnak nyelés közben, és akár súlyos problémák forrásává válhatnak. „Elsősorban a szájpadi mandulák, a nyelvgyök, az algarat, a gégebemenet, illetve ritkábban a nyelőcső területén akadhat meg halszálka. Ennek lehetnek veszélyei, mert ha ezután hosszabb ideig, akár 24 órán túl is beágyazódva marad, abból már kialakulhat fertőzéses folyamat, akár tályog is. Sőt, a szálka ritkán elkezdhet vándorolni a szövetek között, ezzel súlyos szövődményeket előidézve.”
Hogyan előzhetjük meg a bajt?
A szakember elmondása szerint vannak olyan tényezők, amelyek hajlamosíthatnak halszálka-elakadásra. Az ügyeleteken gyakrabban jelennek meg például ilyen panaszokkal gyermekek és idősek, de ugyancsak rizikófaktor az alkoholfogyasztás, hiszen alkoholos befolyásoltság alatt jellemzően óvatlanabb az ember. Szintén nem szerencsés – ebből a szempontból sem –, ha valaki kapkodva, habzsolva eszik , esetleg sokat beszél evés közben. Étkezési szokásaink is sokat nyomnak tehát a latba, és egy kis odafigyeléssel máris számottevően mérsékelhetjük a kockázatot. „Összességében azért csak szerencsétlen esetben akad el szálka, és ritka, hogy súlyosabb szövődményt okozna” – hangsúlyozta Dóka doktor. Kifejtette, hogy nem szabad megfeledkezni a halfogyasztás egészségügyi előnyeiről sem, magyarán csak a szálkaveszély miatt nem szabad lemondani erről a rendkívül kedvező tápanyag-összetételű élelmiszerről.
Ugyanezt az álláspontot képviseli a kérdésben Frank Sándor Venesz-díjas mesterszakács, több ismert hazai halászcsárda tulajdonosa is. Kifejtette, egyrészt érthető, ha az emberek tartanak a szúrós szálkáktól, másrészt viszont elejét vehetjük a baleseteknek, ha a konyhában megfelelő alapanyagokkal és technikákkal dolgozunk. Érdemes megemlíteni, hogy a köznyelv egyaránt szálkaként ismeri a halak csontos vázának bordáit, valamint a villás alakú, úgynevezett Y-szálkákat, amelyek valójában elcsontosodott kötőszöveti hártyák az izmok között. Ez utóbbiak száma halfajonként rendkívül eltérő lehet. A közkedvelt hazai fajok közül a ponty húsában nagy számú Y-szálka található, míg például a szürke és az afrikai harcsa, vagy éppen a kecsege esetében nem kell hasonlótól tartanunk.
Fontos az is, hogyan dolgozzuk fel a halat otthon. A csontos vázról két oldalt szépen le lehet fejteni a halfilét, majd a csontot felhasználhatjuk alapléfőzéshez. A filé szálkamentesítésére ezután többféle lehetőség is felmerül. „Az Y-szálkák keresztben helyezkednek el a halhúsban. Éppen ezért, ha a filét kívülről óvatosan, egy-két milliméter mélyen beirdaljuk, főleg a háta közepén, ahol vastag a hús, akkor ezeket a vékony szálkákat is fel tudjuk darabolni. Ha jól csináljuk, legfeljebb pár milliméteres szálkadarabok maradnak még a pontyhúsban is, amelyeket aztán úgy lenyelünk, hogy közben észre sem vesszük” – magyarázta a mesterszakács. „Ezt a halfilét aztán felhasználhatjuk halászléhez, de akár roston, akár sörmasszában vagy mandulás bundában megforgatva bőr zsírban ki is lehet sütni ropogósra. Ugyanígy nagyon finom, ha vékony csíkokra daraboljuk, majd paprikás lisztben megforgatva forró olajban megsütjük. Egy kis hagymával vagy Remoulade-mártással szenzációs csemege vacsorára, esetleg egy nyár esti borozás vagy sörözés mellé.”
Frank Sándor a halfasírtról is nagyon jó véleménnyel van. Elmondta, a darálással a szálkák kiválóan eltüntethetők, a halhús pedig ugyanolyan sokrétűen elkészíthető így, mintha darált sertéssel vagy borjúval lenne dolgunk. Készíthetünk belőle például hamburgerpogácsát, amelyhez éppúgy kiválóan passzol a ketchup, a majonéz és a saláták. „Nagyon finom alapanyag a hal, érdemes lenne legalább hetente kétszer ennünk. Egészséges , tisztítja az ereket, és hát bátran fogyaszthatjuk, mert nem hizlal” – húzta alá, hozzátéve, hogy számos halgazdaságban kaphatunk itthon friss és konyhakészre előkészített, filézett, irdalt halhúst, amelyet gyorsan és könnyen elkészíthetünk otthon.
Mi a teendő, ha mégis elakad egy szálka?
Szúró érzés egy pontszerű helyen, nyelési fájdalom, esetleg nyelési nehezítettség – sorolja Dóka doktor a leggyakoribb tüneteket, amelyek akkor jelentkeznek, ha egy szálka megakad az ember torkában. Ritka, hogy a nyelőcső falába fúródjon be, de ilyenkor akár mellkasi fájdalom is felléphet, míg a láz már fertőzésre hívhatja fel a figyelmet. A szakember leszögezte, ilyen esetekben mindenképpen orvoshoz kell fordulni, és ne próbálkozzunk a közkeletű házi praktikákkal, mert még nagyobb bajt okozhatunk vele. „Ha valaki egy nagyobb falat kenyérrel, főtt burgonyával próbálja meg letuszkolni a szálkát, akkor előfordulhat, hogy ezzel csak még mélyebbre nyomja be az elakadás helyén. Ami pedig a citromlevet, ecetes vizet és egyéb savas italokat illeti, azok sem fogják feloldani a szálkát. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy korty víz megivása után nem javul a helyzet, akkor menjünk be a fül-orr-gégészetre vagy a sürgősségire” – javasolta a szakorvos. Kitért rá, az általános tévhittel ellentétben annak sincs realitása, hogy a nyál lassanként feloldja a beágyazódott szálkát. Éppen ezért nem tanácsos habozni a segítségkéréssel, máskülönben súlyos szövődményeket kockáztatunk.
Néhány évvel ezelőtt egy tanulságos esetriportot közölt a témában az Egyptian Journal of Ear, Nose, Throat and Allied Sciences című orvostudományi folyóirat Malajziából. Orvosai beszámolója szerint egy 66 éves páciens nyelési nehezítettséggel, kisugárzó elülső és hátsó nyaki fájdalommal, illetve nyaki mozgástartománya beszűkülése miatt került be egy helyi kórházba, miután előző nap lenyelt egy nagy halszálkát. Elmondása alapján a páciens eleinte megpróbálta erőlködve lenyelni a megakadt szálkát, majd amikor ez nem vezetett sikerre, néhány nagy falat rizzsel igyekezett célt érni. A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok arról tanúskodtak, hogy a szálka befúródott a nyaki lágy szövetekbe, átszúrva a hosszú nyakizmot. Végül altatás mellett végzett sebészeti beavatkozással tudták eltávolítani az idegen testet a páciens szervezetéből, akit a műtét utáni harmadik napon engedtek haza a kórházból.
Szerencséje volt abban a tekintetben, hogy a halszálka nem szúrt át nagyobb nyaki eret, valamint nem fertőződött el és tályog sem képződött körülötte. A malajziai nő története jól mutatja, hogy nem szabad félvállról venni ezeket a helyzeteket, fontos mihamarabb szakember segítségét kérni. „Ha elakadt halszálka miatt beérkezik hozzánk a fül-orr-gégészetre egy beteg, első lépésként megvizsgáljuk a szájüreget és a garatot. A könnyen látható szálkákat egy csipesz segítségével azonnal el is lehet távolítani. Előfordul azonban, hogy mélyebben bújik meg. Ilyenkor endoszkópos vagy fiberoszkópos vizsgálat következik helyi érzéstelenítésben. Az endoszkóp egy merev eszköz, a fiberoszkóp pedig egy hajlékony száloptika, amelyet a páciens orrán keresztül levezetve láthatóvá válik a nyelvgyök, az algarat és a gége területe. Az itt megakadt szálkákat szintén csipesszel tudjuk kihúzni. A vizsgálat kissé kellemetlen, de célravezető, valamint gyors megkönnyebbülést hoz” – foglalta össze a fül-orr-gégész.
Kifejtette, amennyiben felmerül a gyanú, hogy az elakadás a nyelőcsövet érinti, úgy gasztroenterológushoz irányítják tovább a beteget, aki nyelőcsőtükrözés mellett dönthet. Mindazonáltal erre ritkán van szükség. A tápcsatorna legszűkebb része ugyanis a nyelőcső előtti szakasz, így a leggyakrabban itt fúródik be a szálka. Sokkal kevésbé valószínű, hogy a nyelőcsőben történne hasonló, ha pedig a szálka bekerül a gyomorba, ott már az erősen savas gyomornedv általában képes ártalmatlanítani.