Mint az a Fővárosi Törvényszék szerdai közleményében olvasható, 2019-ben szexuális erőszak bűntettének gyanúja folyt nyomozás egy olyan ügyben, amelyben a feljelentő azt állította, hogy kiskorú gyermekét annak édesanyja és ismeretlen személyek 2017-ben szexuálisan zaklatták. A feljelentéshez becsatoltak egy igazságügyi orvosszakértői és gyermekpszichiáteri egyesített szakvéleményt, amelyet a vádlott – aki egy pszichiátriai osztály osztályvezető főorvosa, egyben igazságügyi szakértő –, valamint az ő szakértőtársa készített. A szakvélemény szerint a gyerek személyes vizsgálata során a szakértők arra jutottak, hogy vele szemben korábban akár szexuális abúzust is elkövethettek.
A nyomozó hatóság ezután a kisfiú pszichológiai vizsgálatára kirendelt egy másik igazságügyi pszichológus szakértőt is, aki egyébként a vádlott munkatársa volt. A gyermek vizsgálatát követően a főorvos felhívta a kollégáját, hogy a fenti eljárásról érdeklődjön nála. Amikor a szakértő közölte, hogy a feljelentésben foglalt állítások szerinte nem állják meg a helyüket, a főorvos megkérdezte, hogy esetleg ki lehetne-e hozni mást a történetből. Erre először nemleges választ kapott, így pár nappal később ismét megkereste kollégáját, ezúttal már jelezve, hogy a feljelentést tevő édesapának sokat megérne, ha valótlan tartalmú szakvélemény benyújtásával igazolnák, hogy a kisfiút szexuálisan zaklatták. Egy papírlapra azt is ráírta, hogy: „1-2 millió”. Erre a felajánlásra a pszichológus szakértő már nem reagált semmit.
Dr. Kárpáti György, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette, hogy a korrupciós bűncselekmények bizonyítása rendszerint szűk spektrumon mozoghat, hiszen szinte kizárt, hogy a cselekménynek közvetlen szem- vagy fültanúja akadna. A bíróságnak a mostani eljárásban is az üggyel közvetlenül érintettek egymásnak ellentmondó vallomásait kellett összevetnie, és megállapítania azt, hogy ki állít valótlanságot. A minden apró részletre kiterjedő, teljeskörű bizonyítást követően a Fővárosi Törvényszék bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés, továbbá hamis tanúzásra felhívás bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit. Halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 3 év közügyektől és 5 év szakértői tevékenységtől mint foglalkozástól történő eltiltásra ítélte.
Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be. Az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
