Az első és legfontosabb, amit ilyen esetben nem szabad elfelejtenünk, hogy bár fölösleges világgá kürtölni, mi történt velünk, azok elől, akikkel gyakran találkozunk, sok időt töltünk (maszkban vagy maszk nélkül, külső helyszínen vagy beltéren), nem titkolhatjuk, hogy megfertőződtünk az új típusú koronavírussal . Ennek több oka van: egyrészt az érintettek megérdemlik, hogy tudják, ők is elkaphatták a kórokozót, másrészt így lépéseket tudnak tenni annak érdekében, hogy ne adják tovább a vírust, ne járuljanak hozzá a terjedéséhez. Érdemes azokat az üzleteket, éttermeket stb. is értesíteni, ahol rendszeresen megfordulunk, hiszen ennek fényében ők is elindíthatják a kontaktkutatást.
Hogyan mondjuk el?
A kellemetlenebb történéseket jobb minél hamarabb és minél egyszerűbben, egyenesebben elmondani - tegyünk tehát így akkor is, ha valakivel közölni szeretnénk, hogy fertőzöttek vagyunk. Hívjuk fel az érintetteket, vagy üzenjünk nekik sms-ben, e-mailben! Írjuk le, mondjuk el, hogy a koronavírustesztünk pozitív lett (bár lehet a teszteredmény elkészülése előtt is szólni, erről majd később bővebben is írunk), és szerettük volna, ha tudnak erről. Azt is megoszthatjuk velük, mikor tapasztaltuk az első tüneteket, mik voltak azok, és hogy érezzük jelenleg magunkat. Ez azért lényeges, mert így ők is jobban tudják, mit kell figyelniük magukon a közeljövőben; vagy ha már észleltek hasonló szimptómákat, de nem tudták pontosan, mi állhat a hátterükben, nagyobb eséllyel kérnek tesztelést.
Teljesen természetes egyébként, ha bűntudatot, szégyent érzünk, amikor előrukkolunk ezzel a témával, hiszen megvan az esélye, hogy továbbadtunk másoknak egy veszélyes kórokozót. A rossz érzések azonban nem gátolhatnak meg minket abban, hogy tájékoztassuk az érintetteket a történtekről! Sajnos egy világjárvány közepette bárkivel előfordulhat, hogy átadja a vírust, még akkor is, ha minden biztonsági előírást betart. Nem szándékosan, akarattal tettük, amit tettünk, nem szabad önmagunkat hibáztatni érte.
Mikor mondjuk el?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amit még érdemes átgondolni, hogy mikor mondjuk el, hogy COVID-pozitívak vagyunk. Egyes szakértők szerint már akkor elő kell állni a farbával, amikor az első, esetlegesen COVID-19-re utaló tüneteket tapasztaljuk, mások viszont azon a véleményen vannak, csak fölöslegesen riogatnánk a környezetünket, ha pozitív teszteredmény nélkül beszélünk a gyanúnkról. A WebMD állandó szerzője, Elizabeth Hanes ápolónő - akinek a cikke alapján a mi anyagunk is készült - egy köztes álláspontot képvisel: mint írja, ha olyan erős a gyanúnk, hogy tesztelésre adjuk a fejünket, akkor arról érdemes tájékoztatni az érintetteket, ugyanúgy, ahogy a teszteredményről is. A várakozás ideje alatt ugyanis nemcsak mi, hanem ők is dönthetnek úgy, hogy a biztos eredményig karanténban maradnak, vagy legalábbis a szokásosnál jobban odafigyelnek az óvintézkedések betartására.
Mi történik, ha beigazolódik a fertőzés?
A koronavirus.gov.hu tájékoztatása alapján Magyarországon jelenleg a következőkre kell számítani ilyen esetben:
- Ha a tüneteink enyhék, és nem tartozunk a betegség szempontjából kockázati csoportba, tehát nem szükséges kórházi kezelés, akkor otthoni karanténba kerülünk. A háziorvos értesíti az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) mintavétel céljából, amelynek eredményéről ugyancsak a háziorvostól lehet tájékoztatást kapni.
- Ha a tüneteink súlyosak (pl. nehézlégzés, tüdőgyulladás) és kórházi ellátást szükséges, akkor a mentő a területileg illetékes kórház infektológiai osztályára vagy járványkórházba, vagy kijelölt intézménybe szállít minket, ahol megtörténik az elkülönítés, az ellátás és a mintavételezés. A kórházban minden szükséges vizsgálatot elvégeznek, illetve letesztelnek minket, így kiderül, koronavírus-fertőzöttek vagyunk, vagy sem. Ha a laboreredmény pozitív, akkor kórházi megfigyelés alá kerülünk. A kezelés attól függ, hogy a betegség mennyire enyhe vagy súlyos lefolyású.
Lélegeztetőgépre került egy borsodi iskola igazgatója - a részleteket elolvashatja az nlc.hu cikkében.
