Miközben nálunk éppen csak, hogy véget ért a nyár, a Föld déli féltekéjén még csupán most kezdődik a tavasz. Mindez lehetőséget teremt a járványügyi szakemberek számára, hogy például az ausztráliai influenzaszezon jellegzetességeit megfigyelve előre tudják jelezni, mi várható az északi féltekén az elkövetkező hónapok során. Magyarán így felkészülhetünk arra, hogy várhatóan milyen vírustörzsek fognak cirkulálni, mely korcsoportok lesznek a leginkább érintettek a járványban, illetve hogy mennyire lesz hatékony a szezonális influenzaoltás – írja a The Conversation oldalán megjelent közös cikkében Deirdre Fitzgerald Hughes és Eoghan O'Neill, a dublini RCSI orvostudományi egyetem klinikai mikrobiológusai.
Érdemes felidézni, hogy 2020-ban és 2021-ben, a koronavírus-világjárvány csúcsán az influenzás esetek száma világszerte drámaian lecsökkent. A jelenség vélhetően annak eredménye, hogy az emberek viselkedése jelentős mértékben megváltozott, legyen szó akár szociális távolságtartásról, kézhigiénéről, maszkviselésről és utazási korlátozásokról. Ahogy azonban az idő előrehaladtával lazultak a járványügyi szabályok, az influenza is visszatért, méghozzá előbb, mint máskor. Ausztráliában 2022-ben júniusban tetőzött a járvány, míg a pandémia előtt ez általában csupán augusztusban következett be.
E tapasztalatra alapozva az északi félteke országaiban is hasonlóra lehetett számítani, és a 2022-23-as influenzaszezon sokfelé Európában valóban már tavaly decemberben elérte a csúcsát, mintegy két hónappal megelőzve a világjárvány előtt jellemző időzítést. (Magyarországon viszont végül nem érvényesült a korai felfutásra vonatkozó előrejelzés. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint jelentősen később, február második felében tetőzött csupán az influenzaszerű megbetegedések száma.)
Miről árulkodnak az idei megfigyelések?
Az idei télen Ausztráliában ismét viszonylag korán, június végén tetőzött az influenzajárvány. Ezzel együtt Hughes és O'Neill szerint nem könnyű megbecsülni, mikor következhet be ugyanez majd az északi féltekén. Fontos befolyásoló tényező lesz például, hogy a lakosság mennyire veszi komolyan a fertőzések megelőzését, beleértve azt is, hogy hányan veszik fel a védőoltást.
Mindenesetre az ausztráliai járvány egyelőre sok tekintetben hasonló a tavalyihoz, bár az esetszámok ezúttal lassabban csökkennek. A kórházi kezelést, illetve intenzív kezelést igénylő esetek, továbbá a halálesetek száma sem tér el jelentősen az előző szezon számaitól. A kórházba kerülő betegek 7 százaléka szorult intenzív osztályos ellátásra, míg a halálozási arány a fertőzöttek körében 0,1 százalék alatti, szemben a 2022-ben feljegyzett 0,14 százalékkal. Összességében tehát az idei influenzajárvány kevésbé tűnik súlyosnak, de korai lenne még a kérdésben biztos megállapításokat tenni.
Az ausztrál adatokból az is kiderül, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is az 5 és 9 év közötti gyerekek csoportjában regisztrálták a legtöbb influenzaszerű megbetegedést. Kórházi kezelésre a 16 éven aluliak szorultak legnagyobb arányban. A szakértők szerint ez utóbbi trend aggodalomra adhat okot, amennyiben folytatódik az északi féltekén is.
Érdemes felvenni az oltást
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kockázati csoportok számára minden évben kiemelten javasolja az influenza elleni védőoltás beadatását, beleértve az időseket, kisgyerekeket és az egészségügyi dolgozókat. A vakcina nemcsak biztonságos, de hatékony is abban, hogy csökkentse a kórházi ellátást igénylő megbetegedés és a potenciálisan életveszélyes szövődmények kockázatát, mint amilyen a tüdőgyulladás.
A vírus déli féltekén mutatott jellemzőinek nyomon követése éppen azért is fontos, mert az oltóanyag összetételét évről évre frissíteni kell, hogy a lehető leginkább megfeleljen az adott évben fertőző vírustörzsek ellen. Ausztráliában a megbetegedések 59 százalékát influenza-A, 39 százalékát influenza-B vírusok okozták. Előbbieket további alcsoportokra lehet osztani a felszínükön elhelyezkedő két fehérje, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) alapján. Immunrendszerünk ezeket a fehérjéket ismeri fel, illetve azok váltják ki az immunválaszt. Többféle influenza-A-altípus is létezik, de a leggyakrabban a H1N1 és a H3N2 felelős a szezonális fertőzésekért. Az influenza-B vírusokat úgynevezett filogenetikai vonalakra lehet osztani: általában a Victoria és a Yamagata bukkan fel a járványokban.
Az influenzavírusok gyakran változnak, mert a vírus génjeiben rengeteg mutáció léphet fel. Emiatt mind a H, mind az N fehérje nagyon változó, megnehezítve az immunrendszer számára a kórokozó felismerését és a hatékony védekezést. Egyben ezért kell minden szezon előtt új oltást felvenni az influenza ellen.
Így készül a szezonális oltás
Ahhoz, hogy a globális igényeket fedezni tudja, a vakcinaelőállítás ilyen mennyiségben hónapokat vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező szezonban cirkuláló vírustörzseket a megelőző szezon trendjei alapján becsülik meg az oltóanyag kialakításakor. Az északi félteke országai esetében a WHO februárban kezdte meg az egyeztetéseket az ajánlott oltóanyag-összetételről a 2023-24-es szezonra. Később a vakcinhatékonyság monitorozásával lehet majd megmondani, hogy ez az ajánlás mennyiben bizonyult helyesnek. A 2017-18-as járvány idején például alig 15 százalékos volt az oltások hatékonysága, így a szokásosnál többen is fertőződtek meg akkor.
Természetesen egyelőre korai lenne még e téren előrejelzést tenni az idei télre. Mindenesetre Ausztráliában a vizsgált vírusminták közül az influenza-A(H1N1), az influenza-A(H3N2) és az influenza-B/Victoria 98, 84 és 99 százalékban tartalmazott hasonló antigéneket ahhoz, mint amelyek az oltóanyag részét képezték. „Az oltáson túl a megfelelő szokások – amelyeket a koronavírus-pandémia során elsajátíthattunk – segíthetnek abban, hogy elkerüljük az influenzát és egyéb légzőszervi megbetegedéseket. Ebbe a körbe tartozik, hogy köhögéskor és tüsszentéskor takarjuk el a szánkat, orrunkat, mossunk rendszeresen kezet, illetve kerüljük azokat az embereket, akiknél influenzaszerű tünetek jelentkeznek” – írja Hughes és O'Neill.
