A cukorbetegség
Szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrása a szőlőcukor (glükóz), amely az emésztett táplálékból a véráram útján jut a sejtekhez, ahol a mitokondrium nevű sejtszervecskében átalakul, és ATP (adenozin-trifoszfát) nevű vegyület keletkezik belőle. A folyamat, amelyet biológiai oxidációnak nevezünk, rendkívül bonyolult, számtalan lépésből áll. A folyamat végén keletkező ATP a szervezet által könnyen felhasználható energiamolekula.
A feleslegben lévő szőlőcukor - többek közt - a májban raktározódik glikogén formájában. Ha a szervezetnek energiára van szüksége, a glikogén szőlőcukorrá alakul, és a sejtekhez szállítódik a vérkeringés segítségével. A vér aktuális szőlőcukor-szintjét hormonok szabályozzák, egy részük növeli, más részük csökkenti a vércukorszintet. Több vércukorszint növelő hormon ismert (pajzsmirigyben termelődő tiroxin, hasnyálmirigyben termelődő glükagon, mellékvesében termelődő szteroidok), azonban mai ismereteink szerint egyetlen egy hormon van, amely a szőlőcukor szintjét csökkenteni képes, ez az inzulin.
Az inzulin a hasnyálmirigy Langerhans-szigetek ß-sejtjeiben termelődik, fokozza a sejtek cukorfelvételét és felhasználását, segíti az izom és a máj glikogénraktárainak feltöltődését. A cukorbetegség egy ún. autoimmun, örökölhető, krónikus anyagcsere-betegség, amikor nem, vagy nem megfelelő mennyiségben termelődik inzulin, és ennek káros következményei jelennek meg - akár hosszú idő múlva - az ereken és az idegrendszerben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Két fő csoportja van a cukorbetegeknek. Az ún. I. típusú csoportban teljes inzulinhiány alakul ki, általában gyors kezdetű, jellemzően fiatalkorban felszínre kerül. A II. típusú csoportban nem megfelelő az inzulin hatása, vagy lassan elégtelenné válik az inzulin-elválasztás. Oka döntően a túlzott táplálékfelvétel és az elhízás. Hazánkban a lakosság nagy százalékát érinti, tehát népegészségügyi szempontból fontos tényező. Ezek a betegek általában középkorúak, 40 év felettiek.
A cukorbetegek kezelése - ellátása
A cukorbetegek kezelésre és folyamatos gondozásra, ellenőrzésre szorulnak. A II. típus kezelésében szerepet kap a testsúly rendezése, diéta, tablettás kezelés, illetve súlyos esetekben vagy az inzulintartalékok kimerülése után az inzulin pótlása.
I. típusban azonnal inzulinpótlásra szorul a beteg egész életében. Ekkor mesterséges úton, injekció formájában pótolják a hasnyálmirigy működési zavara következtében létrejövő hormonhiányt. Ha ezt nem tennék, az anyagcsere-folyamatok romlanak, ezáltal a különböző szervek működése elégtelenné válik.
Tünetekkel és állapotrosszabbodással jár mind a magas, mind az alacsony vércukorszint.
A magas cukorszint lassabban, órák, napok alatt alakul ki. Oka általában a kezelt cukorbetegnél az inzulinbeadás elmaradása vagy elégtelensége. Fontos, hogy bizonyos esetekben az inzulinigény megnő, például fertőzésekben, egyes gyógyszerek szedése esetén.
A laikus elsősegélynyújtó általában azzal az állapottal találkozik, amikor a vércukorszint lecsökken, ún. hypoglikémia alakul ki. Ez ugyanis gyorsan, sokszor percek alatt lezajlik, tehát akár utcán, munkahelyen találhatunk ilyen beteget, vagy nem ritka az olyan baleset, ami a cukorbeteg járművezető gyorsan kialakuló rosszulléte miatt következik be.
Oka legtöbbször az inzulin túladagolása, illetve az étkezés elmaradása, rendszertelensége.
"Gyakorló" cukorbetegek ezért hordanak maguknál valamilyen cukrot (kockacukor, szőlőcukor formájában), hogy kezdődő rosszullét esetén pótolni tudják az elmaradt vagy a megkésett étkezést. Ilyen állapot létrejöhet például a hazafelé igyekvő cukorbetegnél, ha a nagy forgalom késlelteti, és emiatt nem tud időben enni. Ezen felül egyéb tényezők is okozhatnak alacsony vércukorszintet, így erős fizikai terhelés, alkoholfogyasztás, egyes gyógyszerek.
A vércukorszint csökkenésének felismerése nem mindig egyszerű, tekintettel arra, hogy igen sokféle és szerteágazó tünetet produkálhat: émelygés, hányás, gyengeség, nyugtalanság, remegés, kettőslátás, végtaggyengeség, bénulás, beszédzavar, görcsroham, gyors eszméletvesztés, akár agresszív rohamok.
Az ilyen beteget gyakran tekintik részegnek, elmezavartnak, epilepsziásnak, agyvérzettnek.
Az elsősegélynyújtó feladata kettős. Mire a mentő, ügyelet, házorvos kiérkezik, a betegek egy része - a folyamat gyors lezajlása miatt - már nincs olyan állapotban, hogy információt lehessen nyerni tőlük. Egyrészt tehát gyakran előfordul, hogy a segélynyújtó még tud kommunikálni a beteggel, aki elmondja, hogy "cukros vagyok", és ezt az információt tovább tudja adni a kiérkező szaksegítségnek.
Másrészt nagyon fontos a megfelelő ellátás. A cukorbeteget állapotának megfelelően kell ellátni. Ha már eszméletlen, akkor a közvetlen életveszélyt jelentő fulladásveszélyt kell felismerni és elhárítani. Ennek kivitelezése megegyezik bármely eszméletlen beteg ellátásával, megoldást jelent a stabil oldalfektetés.
Eszméleténél lévő beteget ne hagyjunk magára, mert romolhat az állapota, zavart lehet. Lényeges a minél hamarabbi cukorpótlás. Ennek legjobb és leggyorsabb megoldását cukros víz (egy pohár vízben néhány kanál cukrot feloldunk), ennek hiányában cukortartalmú anyag megitatása jelenti (gyümölcslé, kóla stb.). Az ilyen oldatok gyors felszívódásuknak köszönhetően percek alatt emelik a vércukorszintet. A beteget természetesen előzetesen nyugalomba helyezzük, hiszen állapota - akár gyorsan is - romolhat.
Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátások csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.
A szaksegítség munkáját jelentősen megkönnyíti ilyen betegek esetében a jelenlévő segélynyújtó, aki információval szolgálhat. Az általános betegvizsgálat része a vérnyomásmérés, pulzus- és légzésvizsgálat, vércukorszint mérése, mely minden eszméletlen betegnél fontos.
Elsődleges teendő szükség esetén a légutak biztosítása.
A hipoglikémiás rosszullét megoldását az infúzión keresztül vénásan beadott glükózoldat jelenti, melyre orvos, mentőtiszt jogosult, és általában a beteg gyors magához térését, állapotának rendeződését érhetjük el vele. Egyre több mentőautóban megtalálható olyan glukagon gyógyszer (cukor tartalmú), mely izomba adható, így szakápoló - kiképzés esetén akár laikus hozzátartozó - is beadhatja.
Ez is érdekelhet
Kórházi kezelés és kórházba történő beszállítás, alacsony vércukorszint miatt bekövetkezett rosszullét esetén, akkor merül fel, ha:
- a beteg állapota nem, vagy csak kismértékben javul;
- nem tisztul fel a tudata teljes mértékben;
- utóbbi időszakban gyakran bekövetkezett hasonló rosszullét.
Legjobban: